Ősi kollagén a csontokban
A vizsgálat fókuszában egy 22 kilogrammos Edmontosaurus-keresztcsont áll, amelyet a dél-dakotai Hell Creek Formációból emeltek ki. Az Edmontosaurus egy hatalmas, növényevő dinoszaurusz volt, a Tyrannosaurus rex kortársa. A kutatók modern laboratóriumi technikák, például fehérjeszekvenálás és különböző tömegspektrometriai módszerek segítségével kollagénmaradványokat mutattak ki a fosszilizálódott csontszövetben. A kollagén a csont fő szerkezeti fehérjéje, amelynek jelenlétét nem lehet pusztán szennyeződésnek tulajdonítani. A UCLA tudósai ráadásul hidroxi-prolint is azonosítottak – ez az aminosav szoros kapcsolatban áll a kollagénnel. A bizonyíték meggyőző: a csontban ténylegesen megőrződhettek kollagéntöredékek.
Már évtizedek óta vita tárgya
A helyzet drámaian alakult, amikor a 2000-es években először jelentek meg hírek arról, hogy régen élt dinoszauruszok maradványaiban eredeti fehérjék – sőt, puha szövetek – is fennmaradhattak. Egyes kutatók azonnal tiltakoztak, mondván, ezek csak modern szennyeződések vagy baktériummaradványok lehetnek. Mégis az Edmontosauruson végzett új vizsgálat kiemelkedően alapos: több, egymástól független módszer is igazolta a kollagén jelenlétét, erősen alátámasztva azt az elképzelést, hogy valóban eredeti, biológiai eredetű molekulákról van szó.
Új távlatokat nyit a kutatásban
Amennyiben igazolható, hogy a fehérjék évmilliókon keresztül fennmaradhatnak, a kutatók számára új kapu nyílhat a dinoszauruszok és más őslények vizsgálatához. Az ilyen szerves nyomokból kiderülhetnek evolúciós kapcsolatok, amelyeket pusztán a csontvázak alapján nehéz felderíteni. Az is elképzelhető, hogy fény derül a dinoszauruszok növekedésére, öregedésére vagy akár betegségeire.
Szerves molekulák túlélése: rejtély a tudománynak
Ennek alapján megállapítható, hogy bizonyos ásványi kölcsönhatások megóvhatják a fehérjemaradványokat a teljes lebomlástól, ha a körülmények megfelelőek. Az Edmontosaurus fosszíliái különösen híresek arról, hogy bőr- és szövetlenyomataikat is megőrizték – ezek a “dinoszaurusz-múmiák” most újabb titkokat tárhatnak fel. Ma a kutatók úgy tekintenek ezekre a leletekre, mint molekuláris időkapszulákra, amelyek akár több tízmillió év múltán is rejtett biológiai információkat tartogatnak az ősi világról.
