Szinte mindenhová eljut a vegyszer
A neonikotinoidokat nemcsak kukoricán, hanem cukorrépán, búzán, árpán, lucernán és cirokon is alkalmazzák – leggyakrabban vetőmag-bevonatként, de permetként is használják. Működésük lényege, hogy az idegrendszert bénítják, így pusztítják el a rovarokat. A baj az, hogy nem válogatnak: a méhekre és a földigilisztákra is veszélyesek, ráadásul a növénybe felszívódó szer a virágporban és nektárban is megjelenik, vagyis a beporzók is találkoznak vele. Még ha nem is pusztulnak el tőle, az immunrendszerük vagy a szaporodási képességük sérülhet.
A vegyszermaradványok a vizekbe is bekerülnek. Egy 2020-as kutatás kimutatta, hogy a világ mézmintáinak háromnegyedében találtak neonikotinoidot, de az emberek egészségét közvetlenül nem veszélyeztette a mennyiség. Ennek ellenére látható, hogy ezek a rovarirtók mindenhová eljutnak a környezetben.
Miért ragaszkodnak a gazdák?
A gazdálkodók szerint óriási kockázatot vállalnának neonikotinoidos védelem nélkül. Egészen pontosan, ha nem alkalmazhatnák ezeket, más, drágább és gyakran környezetkárosítóbb eljárásokhoz kellene folyamodni, például egész táblák permetezéséhez. Ma viszont az a helyzet, hogy alig lehet kapni kezeletlen vetőmagot. Neonikotinoid-bevonat nélkül pedig a betakarított mennyiség elégtelenné válhat – különösen akkor, ha a gazdaság csak évente pár alkalommal jut bevételhez.
Ezért a gazdák biztosításként tekintenek a kezelt magokra: szerintük csak akkor spórolnak ilyen szereken, ha ténylegesen nincs rá szükség.
Új szabályozás készül
A méhbarát és környezetvédő szervezetek abban bíznak, hogy 2026-ban a coloradói törvényhozás elfogadja a neonikotinoidok szigorúbb korlátozását. A tervek szerint csak akkor lesz szabad ilyen magot vagy szert használni, ha azt egy, a mezőgazdasági hatóság által kijelölt független ellenőr engedélyezi, és igazolt a kártevő-nyomás. Hasonló mintát követnének, mint amit Québecben már 2019-ben bevezettek, és amit Vermontban és New Yorkban is átvettek, bár ott még nem lépett életbe.
A cél, hogy ne legyen magától értetődő, hogy minden kukoricavetés egyben rovarirtóval is indul, hanem ténylegesen szükség szerint döntsön róla egy szakember. Ezért az új szabályozás piaci nyomást is gyakorolna a vetőmag-forgalmazókra, hogy kezeletlen magokat is elérhetővé tegyenek.
Környezeti kockázatok
Colorado egész területén vett vízminták harmadrészében mutattak ki neonikotinoid-maradványokat, több helyen – például a Denver környéki Cherry Creeknél és a Colorado folyónál – jóval a vízi élővilág számára veszélyes szint felett. A legmagasabb érték, 375 ng/liter, egy kisvárosi helyszínen, Falcon közelében volt mérhető.
A talajvízben még kevesebb adat áll rendelkezésre, de a South Platte folyó vízgyűjtőjében kimutathatóan jelen van. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerek évekig tartósan felhalmozódnak a környezetben és az élelmiszerláncban.
Mit lehetne használni helyette?
Minden növényvédő szer használata egyensúlyt kíván a növénytermesztés, az ökológia és az egészségvédelem között. Hibátlan, egyszerre hatékony és veszélytelen alternatíva nem létezik – a neonikotinoidoknál viszont már láthatók a bajok: ha nem történik szabályozás, az élővilág diverzitása és a beporzó állatfajok száma is drasztikusan csökkenhet.
Hozzátartozik, hogy biztonságosabb, mégis hatékony megoldás még nem látható. Ezért egyelőre az is kérdéses, mivel helyettesíthetik a gazdálkodók az eddigi magbevonatokat.
Már elindultak a megszorítások
2023-tól csak engedéllyel rendelkező növényvédőszer-forgalmazók árulhatnak neonikotinoidot Coloradóban, ezért a nagy hipermarketek kiestek ebből az üzletből. Emellett az állam adókedvezménnyel is ösztönzi a gazdákat, ha kezeletlen magot vásárolnak. Vidéki utak szélén egyre több nektáradó növény bukkan fel, a járművek rendszámaival is gyűjtenek pénzt a méhek védelmére, a helyi vadvilág kezelése pedig már törvényben rögzített kötelezettség lett.
Arra lehet következtetni, hogy hamarosan az egész agráriumot felforgatja majd a neonikotinoidok jövője – de az élővilág túlélése érdekében cselekedni kell.
