
Egyedi neandervölgyi műfaj: nincs emberábrázolás, csak geometria
Érdemes kiemelni, hogy a neandervölgyiek nem rajzoltak állatokat vagy embereket, mint ahogy azt a modern ember tette a felső paleolitikumban; művészetük nonfiguratív volt. Az általuk hátrahagyott jelek közé tartoznak a pigmenttel kifújt kézlenyomatok, ujjal sárba karcolt csíkok, szervezett, geometrikus minták és lenyomatok a puha barlangfalakon. Emellett ismert, hogy különféle díszeket viseltek, pigmenteket használtak, de sokáig nem hitték el róluk, hogy a barlangművészetet is felfedezték.
Bizonyított neandervölgyi műalkotások: spanyol és francia barlangok
Az utóbbi évek kutatásai minden kétséget kizáróan igazolták, hogy a neandervölgyiek valóban alkottak a mélybarlangokban is. Spanyol barlangokban – például a La Pasiega (Kantábria), Maltravieso (Extremadura) és Ardales (Málaga) barlangokban – lenyomatokat, kéznyomokat, vonalas és geometrikus jeleket hagytak maguk után festékanyagokkal. Franciaországban, a Loire-völgyében, a Les Merveilles-barlangban különböző vonalakat és formákat karcoltak a lágy iszapba. A legmeglepőbb esetben a francia Bruniquel-barlangban sztalagmitokat törtek le, és nagy ovális falat raktak belőlük, sőt tüzet is raktak rajtuk – ez inkább egy modern művészeti installációra emlékeztet, mint menedékre.
Kihívások a barlangrajzok datálása körül
A paleolitikus barlangrajzok korának megállapítása máig rendkívül nehéz. A szénalapú pigmentek radiokarbonos datálása csak akkor működik, ha valóban szén van a rajzban, de a legtöbb fekete festék ásványi eredetű, így nem lehet keltezni. További nehézség, hogy a széndarab akár évezredekig heverhetett a barlangban, mielőtt művészeti célra felhasználták volna. Jobban működik az urán-tóriumos módszer: ha a képek fölé barlangi képződmény rakódott, annak radioaktív bomlását mérve a képződmény korát, és így a kép minimumkorát lehet meghatározni. Érdemes kiemelni, hogy a spanyol példákban ezt a módszert alkalmazták, melyek eredményei szerint a kézlenyomatok és festékpöttyök legalább 64 000 évesek – vagyis messze megelőzik a modern emberek legkorábbi ibériai jelenlétét.
Nő a bizonyítékok száma: ujjhúzások és lezárt barlangok
Az egyik legújabb lelet a barlangfalak puha iszapjába szervezetten húzott ujjcsíkokból áll. A barlangbejárat feletti üledékrétegek kormeghatározása azt mutatja, hogy már legalább 54 000 évvel ezelőtt lezárult, vagyis kizárólag neandervölgyi tárgyakat tartalmaz. Ennek fényében a régóta szkeptikus kutatók is kénytelenek elismerni: ezek az alkotások nem származhatnak mástól, csak a neandervölgyiektől.
Következmények: a neandervölgyiek belső világa
Mindez felveti, hogy a neandervölgyiek művészete a világban való öntudatosságukat, s talán a képzeletbeli világ első nyomait mutatja. A következő évek minden bizonnyal újabb, vitára ösztönző felfedezéseket hoznak majd a legidősebb barlangi művészek kapcsán.
