Új nézőpontból: csak az űrből vizsgálható üstökös
Az Europa Clipper fedélzetén a Southwest Research Institute által fejlesztett ultraibolya spektrográf (UVS) működik. Ezzel a berendezéssel sikerült megörökíteni a 3I/ATLAS üstökös mindkét farkát egy olyan időszakban, amikor a Nap elvakította a földi távcsöveket. A szonda pozíciója lehetővé tette, hogy szokatlan szögből, hátulról lássa az üstökös por- és plazmafarkát, valamint közvetlenül vizsgálja a mag körüli gázfelhőt.
Időzítés mindenek felett
Az üstökös idén júliusban vált a Naprendszerünkbe belépő harmadik, megerősített csillagközi objektummá. Kevéssel a felfedezése után a NASA irányítóközpontja kiszámította pontos pályáját, és kiderült, hogy novemberben az Europa Clipper lesz az egyetlen eszköz, amely zavaró fény nélkül figyelheti meg. Így a szonda hídként kapcsolta össze a Mars-közeli szeptember végi méréseket a későbbi, földi észlelésekkel.
Ugyanígy az ESA JUICE nevű űrszondája – egy másik UVS-sel felszerelve – a Nap irányával ellentétes nézőpontból vizsgálta ugyanebben az időben az üstököst, teljes körű képet adva a farok szerkezetéről és dinamikájáról.
Látványos kitörések és elemanalízis
Az UVS berendezés most hidrogént, oxigént, port, valamint intenzív gázkilövellések jeleit azonosította a 3I/ATLAS körül. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a napközelséget követően szokatlanul nagy aktivitás szabadult fel az égitestből. Az ultraibolya spektrográf precízen mérte, ahogy a vízmolekulák hidrogénre és oxigénre bomlanak – így az Europa Clipper új részleteket tárhat fel a csillagközi üstökös anyagösszetételéről és légkörének folyamatairól.
Csillagközi eredet, Naprendszeren túli titkok
A szakemberek most arra keresik a választ, hogyan keletkezhetett a 3I/ATLAS, milyen kémiai reakciók játszódnak le benne, és ezek mennyiben hasonlítanak a Naprendszerünk üstököseinél tapasztaltakhoz. Az üstökös gázösszetétele és viselkedése ugyanis halvány, de izgalmas nyomokat adhat, hogyan formálódhatnak hasonló égitestek más csillagok körül, és egyáltalán, létezik-e valami közös minta a csillagközi anyag történetében.
