Különösen fontos kiemelni, hogy
A Georgia állambeli Jenkins megye az USA egyik legnagyobb gyapottermelő vidéke, ahol a gyapot 2024-ben is jelentős gazdasági értéket képviselt. A mezőgazdaság sikerét azonban kártevők veszélyeztetik: poloskák, gyapotkapszula-fúrók, kukoricamolyok és levéltetvek okoznak évről évre gondokat. Pontos információk hiányában nehéz megállapítani, hol és mikor támadnak ezek a rovarok, ezért a gazdák sokszor a kelleténél több rovarirtót használnak – ez nemcsak többletköltséget jelent, hanem az emberek egészségét is veszélyeztetheti.
Innovatív összefogás a vidékért
A technológiai fejlődést gyakran csak a városokban lehet igazán érezni, a kisebb települések sokszor kimaradnak belőle. Ugyanakkor a vidéki közösségek lehetőségei óriásiak: helyi iskolák, agrárvállalkozások, önkormányzatok készek az újításokra – csak megfelelő támogatásra van szükségük. A Georgia Southern University, Millen város önkormányzata, helyi gimnáziumok, a University of Georgia, valamint egy agrártech cég közreműködésével közösen indítottak el egy MI-alapú kártevőfigyelő rendszer tesztelését.
Az együttműködés közösségi megközelítése lehetővé tette, hogy az MI valódi mezőgazdasági problémát oldjon meg, a helyi ismeretekhez és igényekhez igazítva. Ez a modell több államban – például Dél-Karolinában, Kentuckyban, Tennessee-ben, Virginiában, Texasban vagy Alabamában – is elterjedt, közel 300 közösség bevonásával.
Gyapotkártevők: túl sok vegyszer, kevés adat
A projekt lényege, hogy nyolc helyi gyapotföldön – közülük négyen kontrollcsoportként – alkalmazták az új MI-alapú kártevőfigyelő rendszert, illetve a hagyományos kártevőmegfigyelési technikákat is. A csapat az ültetés és permetezés előtt mintákat vett a talajból és a levegőből, majd összehasonlította az eredményeket.
Az újdonságot a mesterséges intelligenciával ellátott automatizált rovacsapda, a FlightSensor jelentette. Ez a készülék speciális infravörös fénysorompót és gépi tanulással tanított algoritmust használ arra, hogy az elrepülő bogarak egyedi szárnycsapásmintája alapján azonosítsa a fajokat. Így a gazdák valós időben, mindössze egy mobilalkalmazás segítségével megtudhatják, milyen és mennyi kártevő jelent meg a földjükön, így csak oda juttatják a rovarirtót, ahol tényleg szükséges.
A MI kártevők elleni frontján
Három fontos tanulság született a közös munkából:
1. Az MI segítségével a gazdák előre jelezhetik, hol várható kártevőfertőzés, így időben és célzottan védekezhetnek, csökkentve a permetezés mennyiségét és költségét, mindemellett az egészségügyi és környezeti terhelést is.
2. Az MI-alapú rendszerek megtanítják a helyieket az adatok értelmezésére, így később is jobban felismerik a kártevőket, akár hagyományos módszerekkel is. Az adatokhoz a kutatók távolról, műholdas platformokon keresztül szintén hozzáférhetnek, így lehetővé válik a tudásmegosztás.
3. Az MI-alapú kártevő-monitorozás oktatása a helyi diákokat és gazdákat digitális jártasságra neveli – ez kiemelten fontos a jövő mezőgazdaságában, ahol az agrártech ismeretek egyre nagyobb jelentőséget kapnak.
Útmutató lehet minden vidéki közösségnek
A FlightSensor tesztjei biztató eredményeket hoztak: mérhetően kevesebb vegyszer került a talajba és a levegőbe, miközben sikerült megvédeni a termést a kártevőktől. A projekt mintát adhat arra, hogyan alkalmazhat más vidéki közösség is MI-t a fenntarthatóbb mezőgazdaságért, a helyi szakemberek képzéséért, és a lakosságot érő kockázatok csökkentéséért.
Mindemellett a szakmai háttér és a helyi összefogás legalább olyan fontos, mint maga a technológia. A fentiek tükrében világos: az innováció nem csak a nagyvárosok kiváltsága, hanem akár egy 8700 fős kisváros is úttörő szerephez juthat a fenntartható, digitális jövő felé vezető úton.
