Agykárosodás már fiatal korban?
A kutatók fiatal, 20–30 év közötti felnőtteknél emelkedett szintű gyulladásos fehérjéket és a májterhelést jelző enzimeket mértek. A kísérletben különösen fontos jelzőfehérje volt a neurofilament light chain (NfL), amely az idegsejtek károsodásakor kerül a vérbe, és az Alzheimer-kór korai biomarkere is. Meglepő módon a magas NfL-szint már ezeknél a fiatal, elhízott felnőtteknél is kimutatható volt, azoknál is, akiknél még nem jelentkezett semmilyen kognitív tünet.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az elhízás az agyban is észlelhető biológiai elváltozásokat indít el, már jóval azelőtt, hogy észlelnénk a bajt.
A kolin szerepe: a hiány veszélye
A tanulmány egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy nagyon sok fiatalnak alacsony a vérében mért kolinszintje – pedig ez a tápanyag nélkülözhetetlen a máj védelméhez, a gyulladás szabályozásához és a hosszú távú agyi egészség megőrzéséhez. A kolin hozzájárul a sejtmembránok felépítéséhez, az acetilkolin (egy a memóriát szabályozó neurotranszmitter) termelődéséhez és az anyagcsere-folyamatok zökkenőmentességéhez. A vizsgálatban azoknál volt a legalacsonyabb a kolinszint, akik elhízottak voltak, és ez egyben összefüggött az intenzívebb gyulladással, inzulinrezisztenciával és a magasabb NfL-szinttel is.
Kolinhoz leginkább ételekkel lehet hozzájutni: tojás, szárnyasok, hal, bab és keresztesvirágú zöldségek (például brokkoli, karfiol, kelbimbó) biztosítják a szervezet számára. Az is kiderült, hogy a nőknél alacsonyabb volt a kolinszint, mint a férfiaké, ami összefügghet azzal, hogy a nőknél gyakrabban alakul ki időskori elbutulás és Alzheimer-kór.
Hiányos étrend és modern gyógyszerek
Az amerikai lakosság jelentős része – főként a tizenévesek és fiatal felnőttek – nem fogyaszt elegendő kolint. Ezért kialakulhat egy ördögi kör: az elhízás, a kolinhiány és a gyulladás összeadódnak, és már fiatal felnőttkorban megnőhet az agyi károsodás kockázata.
Ezzel párhuzamosan az új generációs fogyókúrás gyógyszerek, például a GLP-1-receptor-agonisták (mint az Ozempic), jelentősen csökkentik az étvágyat – de ezzel együtt a létfontosságú tápanyagok, köztük a kolin bevitele is drasztikusan visszaeshet. Ezért megfontolandó, hogy az ilyen terápiák mellett hogyan biztosítható a kellő mennyiségű kolinbevitel, hogy hosszú távon is megőrizzük az agy és a szervezet egészségét.
Korai jelek, nagyobb kockázat
A kutatócsoport 30 fiatal felnőttet vizsgált: elhízottak és normál testsúlyúak egyaránt. Akik túlsúllyal küzdöttek, azoknál szinte minden esetben alacsonyabb kolinszintet, magasabb gyulladást, inzulinrezisztenciát és NfL-szintet mértek. Ez a mintázat összecsengett az Alzheimer-kór korai stádiumában lévő idős résztvevők eredményeivel is. Ennek fényében elképzelhető, hogy az Alzheimer-kórhoz és a kognitív hanyatláshoz vezető út már évekkel, akár évtizedekkel az első tünetek előtt elkezdődhet.
A kutatás megerősíti: a jó anyagcsere-egészség, a megfelelő kolinbevitel és az egészséges testsúly már fiatal kortól alapvetően alakítják az öregkori agyműködést. Ezért minél előbb érdemes odafigyelni a tápanyagokban gazdag étrendre, mert a jövőben új módszerek nyílhatnak az agy védelmére – akár már gyermek- vagy fiatal felnőttkorban is.
