Természetes pajzs a viharok ellen
A mangrovék egyedülálló, sűrű gyökérzetüknek köszönhetően hatékonyan csillapítják a viharok hullámait, ahogy azt a 2022-es Ian hurrikán is megmutatta Floridában. Ahol mangrovék voltak, ott jelentősen kevesebb kár keletkezett; az ilyen területek megközelítőleg 4 700 milliárd forintnyi (13 milliárd USD) veszteségtől menekültek meg. Ezek az erdők az óceán és a szárazföld közötti árapályzónában élnek, képesek elviselni a sós vizet, és főként a trópusi, szubtrópusi partokon találhatók meg.
Árvízvédelem és klímavédelem egyben
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és pusztítóbbak lesznek a viharok, miközben a tengerszint emelkedik. A mangrovék nemcsak a part menti településeket védik az árhullámoktól, hanem jelentős mennyiségű szén-dioxidot is elnyelnek. Egy korábbi kutatás becslése szerint a világon 1,1 millió hektárnyi mangrove-erdő helyreállítása közel 0,93 gigatonna szén-dioxidot vonna ki a levegőből, ami csaknem háromszorosa annak, amit az USA autói évente kibocsátanak. Ennek költsége nagyjából 3 883 milliárd forint (10,73 milliárd USD) lenne.
Az emberi beavatkozás kettősége és lehetőségei
Jelenleg a mangrovék több mint felét összeomlás fenyegeti, mivel a mezőgazdaság, a haltenyészetek és az urbanizáció miatt pusztulnak. A tudományos modellek szerint azonban a mangrovék visszatelepítése, különösen ember alkotta partvédő műtárgyakkal, például gátakkal kombinálva, évente akár 288 milliárd forint (800 millió USD) kártól menthetne meg minket, és több mint 140 000 ember életét óvná az áradásoktól. Különösen Ázsia, Afrika nyugati része, Nigéria, India és Indonézia élveznék a legnagyobb hasznot, de Floridában és Louisianában is jelentős előnyökkel járna.
Gazdasági elemzések szerint minden ilyen típusú partvédelmi beruházásra költött dollár (362 HUF) akár 6 dollárt (2 172 HUF) is visszahozhat, sőt, a század végéig akár 45 300 milliárd forinttal (125 milliárd USD) nőhet a nyereség.
Szürke-zöld stratégiák: természet és technika együtt
Ez a kombinált modell, amely ötvözi a természetes megoldásokat (mint a mangrovék) az ember alkotta infrastrukturális elemekkel (gátak, védművek), szürke-zöld stratégiaként ismert. Ez nemcsak a tengerpartokon, hanem például az erdőgazdálkodásban vagy a vízgyűjtők védelménél is működhet. A szakértők szerint együttes alkalmazásuk különösen ott hatékony, ahol már elpusztult a természetes mangrove-öv, de hangsúlyozzák, hogy minden helyzet egyedi megoldást kíván, mivel nem mindenhol lehet vagy érdemes gátakat építeni.
Miért buknak el mégis a mangrove-projektek?
A mangrovék visszatelepítési projektjeinek 80%-a elbukik. Ennek oka többek között az, hogy rossz helyre vagy nem megfelelő fa-, illetve cserjefajokat ültetnek. A siker kulcsa a helyi közösségek bevonása, mivel ha ők maguk is profitálnak az ökoszisztéma megőrzéséből (például fenntartható erdőgazdálkodással vagy ökoturizmussal), nagyobb eséllyel vigyáznak rá hosszú távon. Ugyanakkor gyakran ütközünk abba az akadályba, hogy a területet más, jövedelmezőbb célokra kívánják hasznosítani.
A fentiek tükrében a mangrovék elsőrangú példái annak, hogyan biztosíthat egyszerre környezetvédelmet és gazdasági hasznot a jól célzott természetvédelmi beavatkozás – ehhez azonban szervezettebb, közösségi támogatással megvalósított helyreállítási projektekre és a gazdasági előnyök felmutatására van szükség.
