A LinkedInt Blade Runnerek járják az MI-felhasználókra vadászva
Az MI-generált tartalom egyik feltételezett árulkodó jele, a gondolatjel használata vált ki vitákat. A LinkedInen az MI által generált tartalom vadászata teljes gőzzel zajlik, és mintha csak egy megbízhatóVoight-Kampff teszt lenne: Egyesek szerint biztos jele a ChatGPT használatának, a gondolatjel.
Sokan ezt a központozási jelet az MI-használat bizonyítékának tekintik, mivel a ChatGPT alapértelmezetten gyakran alkalmazza azt. Valójában azonban a gondolatjel évszázadok óta része az írásbeliségnek, és különösen az amerikai angol nyelvi stílusban elterjedt. Szakértők szerint önmagában a gondolatjel nem bizonyítja az MI-használatot, inkább a kontextus és egyéb stilisztikai jegyek együttese lehet árulkodó. Ironikus módon egyesek már tudatosan kerülik a gondolatjel használatát, hogy ne tűnjenek MI-felhasználónak, miközben bizonyos MI-detektorok sem teljesen megbízhatóak.
A valódi különbség a hozzáállásban rejlik
A MI-generált tartalmat valójában nem feltétlenül a gondolatjel vagy más központozási jelek leplezik le, hanem sokkal inkább a rossz promptolás és a lustaság. A szakemberek többsége nem teljes szövegek generálására használja az MI-eszközöket, hanem címsorokhoz, fogalmazáshoz vagy korrektúrához – vagyis munkája segítésére, nem pedig helyettesítésére. A jelenlegi boszorkányüldözés értelmetlen, hiszen ha valaki megfelelően finomítja, szerkeszti és személyessé teszi az MI által generált szöveget, szinte lehetetlen megkülönböztetni azt az emberi alkotástól. A központozás körüli vita valójában mélyebb félelmet tükröz: a valóság észrevétlen átalakulásától való szorongást a mesterséges intelligencia korában.
💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...
Érdekes felvetés, hogy a kiberfenyegetések napjainkra új szintre léptek: a támadók egyre gyakrabban támaszkodnak mesterséges intelligenciára, amivel a védekezés is komplexebbé és a sebességét tekintve is nagyobb kihívássá válik...
A Mullvad VPN merész lépésre szánta el magát: végleg száműzi az OpenVPN-támogatást az asztali alkalmazásokból, és minden felhasználót WireGuardra terel át...
🚀 A Jyväskyläi Egyetem kutatói áttörő módszert fejlesztettek, amellyel a szintetikus molekulák egyszerűen programozhatók: így most már képesek spirális szerkezetekbe rendeződni, sőt akár formát is váltani...
Egy foltozatlan, eddig nem nyilvánosságra hozott biztonsági rés a Gogsban, a népszerű, önállóan üzemeltethető Git-szolgáltatásban lehetővé tette, hogy támadók távoli kódfuttatást hajtsanak végre, és így több száz szervert kompromittáljanak világszerte...
Az Xsight Labs, amely mögött olyan nagyágyúk állnak, mint az AMD, az Intel Capital és a Marvell, most komoly győzelmet aratott: az ő X2 kapcsolóchipjük került be a SpaceX új, Starlink V3 műholdjaiba...
Fontos kérdés, hogy vajon feltámasztható-e az egykor legendás Twitter, amelyet Elon Musk minden eddiginél radikálisabban változtatott meg, és most már X néven fut...
🎞 A Disney 360 milliárd forintot (1 milliárd dollárt) fektet az OpenAI-ba, hogy legendás karakterei életre kelhessenek a legújabb MI-alkalmazás, a Sora segítségével...
📺 A Disney óriási, 370 milliárd forintos (1 milliárd dollár) befektetést jelentett be az OpenAI-ba, amellyel példátlan együttműködést indít el a generatív MI világában...
A Microsoft végre orvosolta azt a bosszantó hibát, amely miatt a Windows 11 Sötét módban futó Fájlkezelő használatakor hirtelen vakító fehér villanások jelentek meg...
Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy a dán Zealand Pharma merész, 2030-ig tartó stratégiát hirdetett, amellyel új lendületet hozna a fogyást segítő gyógyszerek piacára...
⚠ A Google újabb, a gyakorlatban is kihasznált, úgynevezett nulladik napi sebezhetőséget javított a Chrome böngészőben – ez már a nyolcadik ilyen javítás 2025-ben...
