A LinkedInt Blade Runnerek járják az MI-felhasználókra vadászva
Az MI-generált tartalom egyik feltételezett árulkodó jele, a gondolatjel használata vált ki vitákat. A LinkedInen az MI által generált tartalom vadászata teljes gőzzel zajlik, és mintha csak egy megbízhatóVoight-Kampff teszt lenne: Egyesek szerint biztos jele a ChatGPT használatának, a gondolatjel.
Sokan ezt a központozási jelet az MI-használat bizonyítékának tekintik, mivel a ChatGPT alapértelmezetten gyakran alkalmazza azt. Valójában azonban a gondolatjel évszázadok óta része az írásbeliségnek, és különösen az amerikai angol nyelvi stílusban elterjedt. Szakértők szerint önmagában a gondolatjel nem bizonyítja az MI-használatot, inkább a kontextus és egyéb stilisztikai jegyek együttese lehet árulkodó. Ironikus módon egyesek már tudatosan kerülik a gondolatjel használatát, hogy ne tűnjenek MI-felhasználónak, miközben bizonyos MI-detektorok sem teljesen megbízhatóak.
A valódi különbség a hozzáállásban rejlik
A MI-generált tartalmat valójában nem feltétlenül a gondolatjel vagy más központozási jelek leplezik le, hanem sokkal inkább a rossz promptolás és a lustaság. A szakemberek többsége nem teljes szövegek generálására használja az MI-eszközöket, hanem címsorokhoz, fogalmazáshoz vagy korrektúrához – vagyis munkája segítésére, nem pedig helyettesítésére. A jelenlegi boszorkányüldözés értelmetlen, hiszen ha valaki megfelelően finomítja, szerkeszti és személyessé teszi az MI által generált szöveget, szinte lehetetlen megkülönböztetni azt az emberi alkotástól. A központozás körüli vita valójában mélyebb félelmet tükröz: a valóság észrevétlen átalakulásától való szorongást a mesterséges intelligencia korában.
🛰 Érdemes megemlíteni, hogy a GPS és más hasonló rendszerek már eddig is forradalmasították, milyen egyszerűen és pontosan lehet meghatározni bármilyen földi pontot...
🕵 Az FBI igazgatója, Kash Patel személyes Gmail-fiókját iráni kapcsolatokkal rendelkező Handala hackercsoport törte fel, és a szerzett információkat – köztük fotókat, privát dokumentumokat, valamint levelezéseket – nyilvánosságra hozták...
🙁 Bár az új Pixel 10a március óta elérhető, súlyos hibákkal eddig nem találkoztak a magyar felhasználók, néhány apróbb, idegesítő problémával azonban továbbra is számolni kell – ahogy az már megszokott egy frissen piacra dobott telefonnál...
A közelmúltban a digitális óriások eltökélten haladtak afelé, hogy működésüket teljes egészében megújuló energiára állítsák át, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz...
Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire éri meg az új iPhone 17E-t választani, ha nagyjából hasonló áron, akár még jobb alternatívák is léteznek a korábbi iPhone-modellek között...
Az elektrosztatikus jelenségeket mindenki ismeri: ha lufit dörzsölsz a hajadhoz, a hajszálak szétállnak, vagy egy szőnyegen végigsétálva apró kisülésekkel sokkolsz másokat...
Tipikus példa arra, amikor az MI nemcsak gyorsít, hanem új szintre emeli a gyógyszerkutatást: az amerikai gyógyszeróriás, az Eli Lilly, 1000 milliárd forintos (2,75 milliárd USD) szerződést kötött a hongkongi Insilico Medicine-nel, hogy világszerte elérhetővé tegyék a mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszereket...
A mikroműanyagok kutatása közben gyakran használt nitril- és latexkesztyűk jelentősen torzíthatják a laboreredményeket – legalábbis ez derül ki a Michigani Egyetem friss vizsgálatából...
Lassan, de biztosan érik az Android átalakulása: a rendszer már most is egyre asztalibb, fejlettebb ablakkezeléssel, egyre jobb többablakos funkciókkal, és mindennel, ami egy mindennapos számítógéphez kell – legalábbis papíron...