A járvány hatása a metán lebontására
Míg világszerte leálltak az autók és ipari létesítmények a COVID-19 miatt, jelentősen csökkent a légkörbe jutó nitrogén-oxidok mennyisége. Ezek a vegyületek, amelyek például az autók belső égésű motorjaiból származnak, kulcsfontosságú szerepet játszanak a légkör öntisztulásában, ugyanis elősegítik a hidroxil-gyökök (OH) képződését. Az OH gyakorlatilag a Föld természetes tisztítószere: oxidálja, lebontja a különféle szennyezőket, így a metánt is szén-dioxiddá alakítja.
Jellemző, hogy 2020-ban, amikor világszerte jelentősen lecsökkentek az emberi kibocsátások, drasztikusan visszaesett az OH-gyökök koncentrációja is. Emiatt radikálisan nőtt a metánszint, amely 2023-ra, a pandémia és a közlekedési, gazdasági normalizálódás hatására, visszatért a járvány előtti értékekhez.
Az emelkedés fő oka: az emberi tevékenység csökkenése
A kutatók világszerte gyűjtött megfigyelési adatokat, műholdas méréseket és fejlett szimulációkat alkalmaztak, hogy feltárják az anomália forrását. Elemzésük szerint a 2020-ban tapasztalt kiugró metánszint mintegy 83%-ban annak volt köszönhető, hogy a légkör elvesztette képességét a gáz lebontására. Ez közvetlen következménye annak, hogy a pandémia idején visszaszorult az emberi tevékenység és kibocsátás. Mindazonáltal a fennmaradó 17% közvetlen metánkibocsátásokhoz köthető.
A kutatócsoport műholdas mérések, klímaadatok és szénizotópos arányok alapján több ún. „inverziós” modellt készített. Ezek azt igazolták, hogy bár a fosszilis forrásokból származó metánkibocsátás viszonylag állandó volt, a biológiai eredetű, például mocsarakból és az állattartásból származó metán mennyisége jelentősen nőtt.
Miért pont most? – Afrika, a mocsarak és a klíma
A 2020–2023 közötti időszakban az eddigieknél jóval csapadékosabb időjárást figyeltek meg trópusi Afrikában, különösen a Nílus-medencében. Ennek oka az elhúzódó La Niña-jelenség és az Indiai-óceáni dipólus volt. A Sudd-mocsár, amely a világ egyik legtermékenyebb vizesélőhelye, szinte megsokszorozta a kibocsátását: több víz, melegebb idő, több szarvasmarha és antilop, fejlődő és rothadó papirusz, amely metánná bomlik.
Tanulságok a klímaváltozás gyors visszacsatolásairól
2023-ra, a járvány lezárultával és a csapadékos időszak végével, a metánszint növekedése is visszatért a korábbi, mérsékeltebb ütemhez. Mindazonáltal maga a jelenség fontos figyelmeztetés: a metán, amely körülbelül 10 évig marad a légkörben, gyors visszacsatolási hatással bír, és igen érzékenyen reagál a földi folyamatokra. Újabb bizonyíték arra, hogy a biológiai források – például mocsarak, állatállomány – kulcsszereplővé válnak az üvegházhatású gázok növekedésében.
Mindebből fakadóan nem térhetünk vissza a fosszilis energiákhoz, hiszen a szén-dioxid bár gyengébb, de jóval tovább marad a légkörben, ezért a klímavédelem továbbra is sürgető. A természet jelez: valami jelentős dolog történik a klímánkkal, így még erélyesebb lépéseket kell tenni a megfékezésére.
