Amikor megsérül az íratlan megállapodás
Az ilyen lépések atomjaira szedhetik az úgynevezett pszichológiai szerződést, vagyis azt az elvárást, hogy a munkáltató betartja a munkavállalókkal szembeni ígéreteit – például stabil munkahelyet, emelkedő fizetést, korrekt juttatásokat. Tipikus, hogy a dolgozók úgy érzik, a cég becsapta őket. Ez nemcsak a morált rombolja: sokan később járnak be, nem végzik el rendesen a munkájukat, vagy kiégnek és csendesen „kilépnek” – vagyis csak a minimumot hozzák, semmi többet.
Ugyanígy extrém esetben akár nyilvánosan is szapulják korábbi munkahelyüket, ami tönkreteheti a vállalat hírnevét.
Hogyan kerülhető el a végzetes bizalmi törés?
Xu Haoying szervezeti viselkedéskutató kollégáival azt vizsgálta, hogy lehet-e orvosolni a pszichológiai szerződés megszegését. Több amerikai iparág munkavállalóit kérdezték a koronavírus-járvány alatt tapasztalt leépítésekről, bérbefagyasztásokról. Ugyanakkor egy elképzelt negatív helyzetre is reagáltatták őket, hogy feltérképezzék, mitől függ a cég iránti lojalitásuk.
A társadalmi felelősségvállalás mint védőernyő
A kutatás szerint nem mindegy, mennyire elkötelezett a vállalat a társadalmi felelősségvállalás mellett. Ha aktívan támogat jótékonysági ügyeket, a környezetvédelmet, vagy segíti a hátrányos helyzetű csoportokat – a dolgozók könnyebben elfogadják, ha a cég kénytelen nehéz döntéseket hozni. Számukra a felelős vállalat megbízható, figyelmes, és amit tesz, az valószínűleg kényszerhelyzet eredménye.
Xu rámutat: ahogyan egy jócselekedet sem vész el, úgy a jótékony vállalat reputációja is tartósan pozitív marad.
Mikor ér a legtöbbet a „biztosítás”?
Ezért a vállalati társadalmi felelősségvállalásba még a válság előtt érdemes befektetni. Így alakulhat ki a dolgozókban egy olyan cégkép, amelyre a nehéz időszakokban is lehet építeni. Ugyanígy nem elegendő csak a múlt jócselekedeteire hagyatkozni: a cégeknek ki kell dolgozniuk, miképp tudják a válság áldozatait kompenzálni, támogatni és a megoldás részévé tenni.
Olyan ez, mint bármilyen biztosítás: mindennapjainkban is fizetünk autóra, egészségünkre, vagyontárgyainkra biztosítást – a vállalati jó hírnév védelmére fordított figyelem pedig válság idején térül meg igazán.
