
Gyors hízás: súlyos következmények
A túlsúly régóta ismert kockázati tényező az olyan betegségek esetén, mint a szívroham, a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, de a mostani kutatás a hízás dinamikáját vizsgálta, nem pusztán a pillanatnyi testsúlyt. Az adatok azt mutatták: életük során a résztvevők átlagosan évente 0,4 kg-ot szedtek fel, ám a gyors súlygyarapodás – különösen már a húszas évektől kezdve – jelentősen növelte a halálozás esélyét. Érdemes kiemelni, hogy a vizsgálathoz több független forrásból származó, objektív méréseket használtak, orvosi vizsgálatokból, illetve például katonai besorozásokból, így az adatok jóval megbízhatóbbak, mint az önbevalláson alapulók.
A nők daganatos kockázata másként alakul
A súlygyarapodás időzítése és a betegségkockázat között mégsem mindenhol ilyen egyértelmű az összefüggés. Nők esetében a daganatos megbetegedések kapcsán kevésbé számított, milyen életkorban következett be a hízás – a kockázat hasonlóan magas maradt, akár fiatalon, akár később indult el a hízás folyamata. Ez azt sugallja, hogy a hormonális változások, különösen a menopauza környékén, nagyobb szerepet játszhatnak a rák kialakulásában, mint maga a súlygyarapodás korai kezdete.
Minél előbb, annál rosszabb
A vizsgált populációban az derült ki, hogy minden további kiló, amit valaki korán felszed, emeli a korai halálozás kockázatát. Ha egy 17 és 30 év közötti fiatal 6,5 kilogrammal hízik, az nagyjából 17 százalékkal növeli a korai halálozás esélyét azokhoz képest, akiknek stabil maradt a súlyuk ebben az életszakaszban. Ez az összefüggés igaz volt minden súlygyarapodásra, amely nem az időskorhoz köthető: a súlyosabb, gyorsabb korai elhízás mindenfajta – szív- és érrendszeri, daganatos vagy egyéb, elhízással összefüggő – korai halálozás kockázatát megnövelte.
A történet itt még nem ér véget: az adatok elemzése azt mutatja, hogy az elhízás megelőzésére irányuló társadalmi, politikai intézkedések alapvető fontosságúak – főleg fiatal korban, mivel a hosszabb túlsúlyos életszakasz miatt sokkal nagyobb mértékűvé válik az egészségkárosodás. Népességszinten egy 70 százalékos kockázatnövekedés például azt jelenti, hogy 1000 emberből tíz helyett már tizenheten veszíthetik életüket egy adott időszakban.
Az elhízott társadalom kihívásai
Érdemes kiemelni, hogy a kutatók szerint egyre inkább egy olyan közeg vesz körül minket, ahol a hízás szinte törvényszerű: a mindennapokban egyre nehezebb fenntartani az egészséges életvitelt. Az elhízás elleni harc ugyan egyéni felelősségnek is tűnhet, de valójában társadalmi kérdés. A kutatás üzenete egyértelmű: elengedhetetlen, hogy már fiatalkorban lépéseket tegyünk az elhízás megelőzéséért, mert nem mindegy, mikor kezdünk el hízni – a korán felszedett felesleg ugyanis végigkísérheti az egész életünket.
