Felfedezés a katonai mintákban
A légmintavételezést Svédországban az 1960-as években kezdték el, eredetileg azért, hogy nyomon kövessék az atomfegyverkísérletekből származó radioaktív port. Az akkoriban használt üvegszálas szűrők azonban nemcsak port fogtak meg, hanem nagy mennyiségű DNS-t is őriztek: például pollenből, spórából, egyéb levegőben szálló részecskékből. Ezt a meglepő tudományos kincsesbányát Per Stenberg kutató fedezte fel.
Spórák időzítése: kulcsszerepben az előző év klímája
A kutatók 16 különböző mohafajt vizsgáltak meg. Az eredmények szerint a spórák az 1990-es évekhez képest átlagosan négy héttel korábban jelennek meg, a fő csúcs pedig akár hat héttel is előbbre tolódott. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy az emberek számára kevésbé észrevehetőek ezek a változások, mégis komoly jelentőségűek, hiszen igen rövid a nyár az északi területeken. A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy nem a hóolvadás vagy az aktuális tavaszi hőmérséklet a kulcs, hanem az előző év őszi időjárása határozza meg leginkább, amikor spórát szórnak a mohák. Ha melegebb volt az ősz, a növények hosszabb ideig fejlesztik a spóratartókat, ezért tavasszal hamarabb indul meg a szórás.
Új módszer az ökológiai változások nyomon követésére
Az új DNS-alapú módszerrel más növények és állatok hosszú távú változásait is vizsgálni lehet, ha azok biológiai részecskéket engednek a levegőbe. Mivel a légmintákat Svédország több pontján is rögzítették, az ökológusok mostantól akár országszerte is rekonstruálhatják a természet átalakulását az elmúlt ötven évből. Következésképpen valószínű, hogy a mostani eredmények is belekerülnek majd az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) következő jelentésébe a dokumentált klímaváltozási hatásokról.
