Súlyos akadályok a függetlenedés útján
A brit dél-ázsiai muszlim nők kétharmada teljesen férjétől függött gazdaságilag a házasság alatt – ennek oka részben a brit pakisztáni és bangladesi nők alacsony foglalkoztatási aránya. Sok nő beszámolt arról, hogy férje egyenesen megtiltotta a munkavállalást. Az egyik nő titokban, minimális fizetésért tanított, mert attól félt, hogy a család megszégyenítené a férjét, ha kiderül, hogy dolgozik. Válás után a munkakeresést tovább nehezítette a szakmai tapasztalat hiánya és a munkaerőpiaci előítéletek. Hiába volt önkéntes tapasztalata, a munkaügyi központ további bizonyítékokat kért, a munkáltatók pedig papírokat és tapasztalatot vártak el – ez pedig a zárt családi élet miatt szinte lehetetlennek bizonyult.
Gyerektartás mint újabb eszköz a bántalmazásra
Az apák sok esetben egyáltalán nem fizettek gyerektartást, vagy ha mégis, csak súlyosan elégtelen összeget. Ez a hozzáállás visszaköszönt a házasság alatt is: aki akkor sem gondoskodott, az gyakran válás után sem tartotta fontosnak támogatni gyermekét. Ha az érintett nők bevonták a brit Gyermektartási Szolgálatot, szinte sosem tapasztaltak hatékony eljárást – különösen nemzetközi házasság vagy külföldi vagyonelemek esetén. A férjek gyakran rejtették el vagyonukat, például pakisztáni ingatlanokba, a hatóságok pedig sokszor tehetetlenek voltak. Ezalatt a nők tovább veszítettek a rendszerbe vetett hitükből, és úgy érezték, senki sem hisz nekik, és senki sem segíti őket valóban.
Joghézagok és a bevándorlás kihívásai
A gazdasági bántalmazás gyakran nemcsak a családon belül zajlik, hanem intézményeken keresztül is, mint például a bíróságok vagy a bankrendszer. Előfordult, hogy egy brit nő férje vallási előírásokra hivatkozva hivatalos válás nélkül újranősült, átjátszva anyagi javakat az új feleségnek – a bíró pedig nem tett ellene semmit, inkább elnéző volt. Az instabil bevándorlási státusz tovább rontja a nők helyzetét: többen rettegtek a kitoloncolás lehetőségétől, miközben sem bankszámlát, sem társadalombiztosítási számot nem tudtak szerezni. Egy pakisztáni asszony csak menedékházba kerülve kapott először ilyeneket.
Mindezt figyelembe véve
A brit dél-ázsiai nők számára a válás utáni gazdasági bántalmazás gyakran több fronton, egymást erősítve jelentkezik: a szűk családon belül, a munkaerőpiacon és az állami intézményekben is hátrány éri őket. Az ő helyzetük javításához olyan intézkedések kellenek, amelyek érzékenyen, ugyanakkor kellő komolysággal kezelik a kultúrából, társadalmi helyzetből és a jogi környezetből fakadó többszörös, egyidejű nehézségeket.
