
Hogyan lát a méh: mozgás és tanulás kéz a kézben
Érdemes kiemelni, hogy ezek a felfedezések nem csupán a méhek tanulási folyamatait segítenek megérteni, hanem utat mutatnak a következő generációs MI számára is. A számítógépes modell bizonyította, hogy akár egy apró, hatékony rendszer is – amelynek kialakulását több millió év evolúció formálta – bonyolult műveleteket végezhet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a jövő robotjai a mozgást aktív információgyűjtésre használhatják, nem pedig óriási számítási kapacitásra támaszkodnak.
A méhek agya megmutatja, hogy az intelligencia nemcsak a neuronok számán múlik: a világ leghatékonyabb elméi a környezettel való aktív kölcsönhatás révén tanulnak és alkalmazkodnak. Következésképpen a természet legjobban működő intelligenciaformái inspirációt nyújthatnak az önvezető járművek vagy a tanulásra képes robotok számára.
Aktív látás: nem csak néznek, látni is tudnak
A kísérletben a kutatók azt is vizsgálták, hogy a méhek miként alkalmazzák „aktív látásukat” – vagyis hogyan segítik mozgásaik a látott információ feldolgozását. Korábban kiderült, hogy a méhek ügyes leolvasási stratégiát használnak: például csak a minták alsó felét figyelik meg. Egy digitális méhagyban reprodukálták ezt, és azt találták, hogy a neurális hálózatok precízen alkalmazkodnak a különböző irányokhoz és mozdulatokhoz – az ismétlődő tapasztalatok során folyton finomítva válaszukat. Így a méhagy például úgy tanulja meg az emberi arcokat, hogy közben csak kevés aktív neuront használ, energiát és számítási teljesítményt spórolva.
Egyszerűség és hatékonyság: mit tanulhat ebből a MI?
Még egy maréknyi MI-neuron is képes volt emberi arcokat felismerni, pedig ilyen komplex feladathoz emberi léptékben rengeteg erőforrásra volna szükség. A modellt ugyanazok elé a felismerési kihívások elé állították, mint a valódi méheket – például meg kellett különböztetnie a plusz és a szorzás jelet. Akkor javult jelentősen a felismerés, ha csak a minták alsó részét pásztázta végig, ahogy azt a méheknél is megfigyelték.
Tudományos szempontból is izgalmas, hogy nem az agy mérete, hanem az ideghálózatok szerveződése számít. Az eddigi adatok alapján már néhány neuron is képes bonyolult látási feladatokat megoldani. Ez a felismerés alátámasztja, hogy az állatok – köztük a méhek – nem passzívan kapják az információkat, hanem aktívan formálják azokat.
Új utakat nyit a természet inspirálta intelligencia
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a viselkedés, az agyműködés és a számítógépes modellek egyesítése alapvető tanulságokat tartogat az intelligencia szabályszerűségeiről. Ezek a felismerések nemcsak tudományos ismereteinket bővítik, hanem konkrét technológiai fejlesztéseket is inspirálhatnak. Ennek következtében az apró rovaragynak hála a következő MI-fejlesztések sokkal energiatakarékosabbak és hatékonyabbak lehetnek – ugyanúgy, ahogy a méhek oldanak meg bonyolult feladatokat minimális eszközökkel.