Adatfalvak, földalatti szerverek és szaunák
A kulcs a részletekben rejlik: a Lenovo friss kutatása szerint az adatközpontok többsége egyszerűen nem alkalmas arra, hogy hatékonyan és fenntartható módon kezelje az MI-munkaterheléseket. Bár a megkérdezett informatikai döntéshozók többsége fontosnak tartja az energiamegtakarításra koncentráló partnereket, valójában csak a megkérdezettek 46%-a nyilatkozott úgy, hogy elérte fenntarthatósági céljait.
Ennek oka a jelenlegi modellek elavultsága: a Lenovo például olyan adattároló-koncepciókat képzelt el, ahol a szervereket elhagyott alagutakban vagy bunkerekben helyezik el, vagy akár a levegőben lebegtetnék, hogy folyamatosan hasznosítható legyen a napenergia. Az úgynevezett adatfalvakban a szerverek modulárisan egymásra helyezve, városok közelében működnének, a keletkező hulladékhőt pedig lakóházak vagy iskolák fűtésére fordítanák. Hasonlóképp az adatközpont-szpa ötletének lényege az, hogy a géptermek felesleges hője egy wellness-létesítményt melegít, az ott termelt extra hőt pedig visszaforgatnák a szerverek hűtésére.
Az egyik legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy ezek a futurisztikus ötletek csak évtizedek múlva valósulhatnak meg. Magas költségek, bonyolult mérnöki megoldások, jogszabályi és bővíthetőségi akadályok hátráltatják az átállást. Míg az USA-ban, ahol sok a szabad terület és rugalmasak a szabályok, valószínűbb a nagy, tömör szervertelepek terjedése, addig Európa korlátozottabb energiaellátásával és szigorúbb szabályozásával lassabban haladhat.
Mindeközben regionális példák már most is láthatók: Párizsban egy helyi adatközpont hulladékhője nyáron lakóházak fűtésére szolgál. 2018-ban a Microsoft egy szerverparkot a tengerbe merítve, 36 méterrel a tengerszint alatt tengervízzel hűtött, és megújuló áramot használt.
Űrbéli szerverek: tudományos fantasztikum vagy hamarosan valóság?
Az igazán ötletes cégek azonban még messzebbre mennek: a Google Suncatcher, az Alibaba és a Zhejiang Lab Three-Body Computing Constellation programjai, vagy a Starcloud (amely az Nvidia támogatását élvezi), mind az űrbe helyezett szervertelepeken gondolkodnak. Ezek az elgondolások már nemcsak sci-fi álmok: az EU ASCEND nevű tanulmánya például a Thales Alenia Space vállalattal közösen vizsgálja a robottechnológiával feljuttatott űradatközpontokat.
A Starcloud idén novemberben jelentette be azt az űrbe szánt platformot, amely 100-szor nagyobb számítási teljesítményt nyújt, mint eddig bármilyen, világűrbe telepített hardver. Az utóbbi években 70 millió euró – vagyis körülbelül 28 milliárd forint – áramlott magánpénzből ezekbe az űralapú projektekbe.
Rövid távon azonban a magas költségek fékezik az ilyen álomprojektek elterjedését. A szerverek űrbe juttatása, a sugárzásálló hardver és a speciális űrbéli hűtés, valamint a gyors kommunikációs csatornák mind jelentős akadályt jelentenek. Az ESPI szerint csak akkor lehet reálisan számolni ezekkel az űrbeli központokkal, ha a SpaceX Starship kilövési költsége valóban 3,8 milliárd forintra megy le.
Adatközpontok: szeméttelep helyett a város ékszerei?
A jövő adatközpontjai esetében alapvető kérdés lesz a közösségi hasznosíthatóság és a környezeti beilleszkedés. Az új trend szerint nem pusztán masszív, arctalan dobozokról van szó, hanem olyan közösségi infrastruktúráról, amely például a helyi fűtéshez vagy wellness-szolgáltatásokhoz is hozzájárul.
A biomimikri, vagyis a természet algoritmusait utánzó tervezési elvek azt mutatják meg, hogyan lehet a szerverek hőjét a lehető leghatékonyabban eloszlatni. Mindennap használjuk az adatközpontok hátterében dolgozó digitális óriásokat, de azok elképesztő mennyiségű vizet és energiát emésztenek fel.
Kimenekülni a zsákutcából
Az MI-hez igazodó újításokhoz szükség lesz a szabályozás frissítésére is. Bár egyre több adatközpont cseréli a hagyományos energiaforrásokat zöld alternatívákra, ehhez gyors hálózatfejlesztés, új energiahálózatok kiépítése, illetve pénzügyi ösztönzők kellenek. Az egyszerű toldozás-foldozás többé nem opció, mert a régi rendszer már alapból hibás.
A jövőben a technológiai cégek csak akkor tudnak lépést tartani, ha radikálisan újragondolják az üzemeltetési, építési és jogi kereteket. Az MI mellett dolgozó szerverparkok, ha jól tervezzük őket, a városok újfajta, fenntartható, közösségi motorjaivá válhatnak.
