Gyorsabban fogy a hó, több az eső
Az utóbbi negyven év elemzései azt mutatják, hogy a hegyekben egyre kevesebb hó esik, helyette mindinkább eső hullik – a globális melegedés következtében. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Míg a gleccserek rohamosan zsugorodnak, a csapadékmintázat is szabálytalanná válik. A következmények már most is érzékelhetők: nő a villámárvizek, a vízhiány és az élőhelyek összeomlásának veszélye.
Nem véletlen, hogy a tudósok „magasságfüggő klímaváltozásról” beszélnek. Minél magasabbra emelkedünk, annál intenzívebb a klímaváltozás hatása.
Egy globális válság születése
A Himalájában a gleccserjég sokkal gyorsabban fogy, mint korábban gondolták. Mindez azért aggasztó, mert a világ két legnépesebb országának – Kínának és Indiának – lakói főként innen jutnak vízhez. Amikor a hó helyett eső esik, az olvadékvíz nem tölti fel olyan jól a folyókat, mint régen – ezzel együtt nő az árvizek, a földcsuszamlások és a halálos időjárási katasztrófák gyakorisága.
Eközben a növény- és állatvilág is kénytelen egyre magasabbra húzódni a hűvösebb éghajlatért, ám egy idő után elfogy a hegy, ahová menekülhetnének. Sőt, ezzel egész ökoszisztémák tűnhetnek el a Föld színéről.
Katasztrófák figyelmeztetnek
A veszély valóságát nagyszabású természeti katasztrófák is alátámasztják. Pakisztánban extrém hegyi esőzések és monszunok nyomán 2024 nyarán pusztító áradások söpörtek végig, amelyek több mint ezer életet követeltek. Mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a hegyvidéki időjárás szélsőségesebbé válása súlyosbítja a globális kockázatokat.
Nincs elég adat, lassan reagál a világ
Az egyik legsúlyosabb gond, hogy a hegyvidékek nehéz megközelíthetősége miatt alig vannak megbízható mérőállomások – így a változások mértéke könnyen alábecsülhető. Sőt, a jelenlegi klímamodellek sem elég pontosak: egyes előrejelzések kilométeres felbontásúak, pedig a valóságban akár néhány méteren belül is nagy különbségek lehetnek.
Bár a számítógépes előrejelzések fejlődtek, pusztán a technológiai fejlődés kevés – sürgős cselekvésre, pontosabb mérési infrastruktúrára és minden eddiginél szigorúbb klímavédelmi vállalásokra van szükség, hogy a hegyek ne váljanak az éghajlatváltozás első nagy áldozatává.
