A gleccserek lassan eltűnnek, utoljára hűsítenek

A gleccserek lassan eltűnnek, utoljára hűsítenek
Az Alpok és a Himalája impozáns gleccserei egészen sajátos módon reagálnak a klímaváltozásra. Miközben a földi átlaghőmérséklet évről évre nő, a gleccserek felszíni hőmérséklete döcögve követi ezt az ütemet: lassabban melegszenek, mint a környezetük. Ez a különleges „önhűtő” képesség nemcsak lelassítja az olvadást, hanem meghatározó mikroklímát is teremt a jégóriások körül. Külön figyelmet érdemel, hogy ez a jelenség – ahogy egy most publikált kutatásból kiderül – már a 2030-as években eléri a csúcspontját, majd rohamos hanyatlásnak indul.

Hűvös szemben a globális forrósággal

2022 augusztusában a svájci Glacier de Corbassière tetején, napos időben és kellemes, 17 Celsius-fokos hőmérsékletben gyűjtöttek adatot a kutatók, miközben 2600 méteres magasságban dolgoztak. A klímaváltozás okozta átlaghőmérséklet-növekedés már mindenhol érezhető, de a gleccserek felszínén mégis jóval lassabb az olvadás üteme. Ezzel szemben a hatalmas himalájai jégtömbök nemcsak tűrik, hanem aktívan hűtik is közvetlen környezetüket, mikroklímát kialakítva, és ezzel védve saját ökoszisztémájukat. Ez a védekező mechanizmus azonban nem tart örökké.

Miért hűtenek a gleccserek?

A tudósok megfigyelései szerint a nagy, vastag gleccserek jelenleg úgy lassítják az olvadást, hogy sűrű, hideg légtömegeket hűtenek le, majd a gravitáció hatására ezek a hideg, sűrű levegőtömegek lecsorognak a hegyoldalakon – ezt nevezik katabatikus szélnek. Hasonló folyamatok játszódnak le a világ más, nagy kiterjedésű gleccsereinél is. Ezeket az eredményeket csak több száz, szélsőségesen elzárt ponton, akár 5000 méteren felállított mérőállomások adataival lehet pontosan megbecsülni. Az ilyen helyeken begyűjtött információ pótolhatatlan a modellek számára, amelyek a globális klíma változásait próbálják szimulálni.

Világméretű adathálózatból világos jövőkép

A kutatók több mint 350 időjárás-állomás, 62 gleccser, összesen 169 nyári mérési kampány során gyűjtött adathalmazait vonták össze. A lényeg: minden fok, amennyivel melegedett a levegő a gleccser fölött, csupán 0,83 fok melegedést okozott a jégben. Ezt a jelenséget „leválásnak” nevezik, hiszen a felszíni jéghőmérséklet ideiglenesen lemarad a gyorsuló felmelegedéshez képest. Fontos azonban, hogy ez a védekező hatás minden évvel csökken, ahogy a gleccserek vékonyodnak, széttöredeznek, és a törmelék ellepi a felszínt. Modelljeik szerint a jégtömbök utolsó nagy önhűtésének időszaka 2020 és 2040 között lesz, utána a melegedéssel való „újrakapcsolódás” már feltartóztathatatlan.


Az idővel versenyt futó megoldások

Ennek fényében a kutatók arra szólítanak fel: bár a következő években a természet kisebb haladékot ad, elsősorban a vízgazdálkodás átszervezése segíthet alkalmazkodni az új klímahelyzethez. Kiemelik, hogy fölösleges drága, kétséges hatású geomérnöki megoldásokba – például a felhők magosításába vagy gleccserborításba – kapaszkodni. Ezek csupán sebtapaszok egy lőtt seben. A hangsúly a további klímaváltozás mérséklésén, a tudatos vízfogyasztás kialakításán, sőt a társadalmi szemléletformáláson van.

Egy fok is számít

A világ gleccserei elkerülhetetlenül fogynak majd. Az összesített adatok szerint minden egyes megtakarított foknyi melegedés aranyat ér. A globális kibocsátás-csökkentés, a természetes víztartalékok védelme és az emberiség túlélésének záloga az összefogás – hiszen nem maradt sok időnk.

2025, adminboss, phys.org alapján


Legfrissebb posztok

MA 12:01

Az MI már az arcképedet is felismeri a OneDrive-ban

A Microsoft OneDrive egy új, MI-alapú arcfelismerő funkción dolgozik, amely már néhány felhasználónál megjelent az előzetes verzióban...

Az ADHD-sek tényleg kreatívabbak?
MA 11:58

Az ADHD-sek tényleg kreatívabbak?

Nemcsak hátrányt, hanem előnyt is jelenthet az ADHD: egy friss kutatás szerint az érintetteknél gyakrabban jelenik meg nagyfokú kreativitás...

MA 11:29

A nápolyi mélység titkai: ritka ősi korallzátonyt találtak

A dél-olasz partok közelében, Nápoly mellett egy távirányítású tengeralattjáró teljesen új, nagyméretű fehér korallzátonyt fedezett fel...

Az MI-adatközpontok: pénznyelő aranybányák
MA 11:01

Az MI-adatközpontok: pénznyelő aranybányák

Az MI-alapú adatközpontokat sokáig az új technológiai aranyláz ásóiként emlegették, hiszen a félvezető chipekbe és szerverekbe öntött óriási befektetések nélkülözhetetlenek az MI-fejlesztésekhez...

Fiatalok albérletben, hogyan veszik el a függetlenség a lakhatási válságban
MA 10:55

Fiatalok albérletben, hogyan veszik el a függetlenség a lakhatási válságban

😞 Nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyre több fiatal költözik vissza a szüleihez a diploma megszerzése után, ahelyett hogy a nagyvárosban vállalna munkát és önálló életet kezdene...

Ingyen még egy évig biztonságban maradhatsz Windows 10-en
MA 10:46

Ingyen még egy évig biztonságban maradhatsz Windows 10-en

🔒 Október 14-én hivatalosan is véget ér a Windows 10 támogatása. Habár a számítógéped továbbra is működni fog, alapértelmezés szerint már nem kap biztonsági frissítéseket – ami azt jelenti, hogy idővel egyre nagyobb kockázatnak lesz kitéve a rosszindulatú programokkal szemben...

Az MI-alapú Copilot mostantól az emailjeidet is kezeli
MA 10:18

Az MI-alapú Copilot mostantól az emailjeidet is kezeli

📧 A Microsoft MI-alapú Copilot asszisztense új szintre lépett: már nemcsak Office-dokumentumokat képes generálni, hanem csatlakozik az Outlook- és Gmail-fiókjaidhoz, valamint olyan harmadik féltől származó szolgáltatásokhoz, mint a Google Naptár (Google Calendar) és a Google Drive...

Az élet fejlődik, a gének a fizika törvényeit is bevetik
MA 10:11

Az élet fejlődik, a gének a fizika törvényeit is bevetik

Egy pohár bor oldalán lecsorgó, apró cseppeket, a bor könnyét már 1855-ben leírták: ezek akkor keletkeznek, amikor a különböző felszíni feszültségű folyadékok – például alkohol és víz – találkoznak...

Mintha életre kelt volna, olyan a mágneses lámpás
MA 10:01

Mintha életre kelt volna, olyan a mágneses lámpás

Egy észak-karolinai kutatócsoport innovatív, mágnesesen vezérelhető polimer szerkezetet alkotott, amelynek formaváltozása meglepően hasonlít élőlények mozgására...