
Agytérkép: méretbeli különbségek már az első használat előtt
A nagy léptékű NIDA-s tanulmányban (ami az USA-ban valaha indított legnagyobb gyermek-agyfejlődési vizsgálat), 9-11 évesek agyát rendszeresen MRI-zték, majd három évig követték őket. Már a vizsgálat kezdetekor kiderült: akik később kipróbálták az alkoholt, kannabiszt vagy cigarettát, azoknak eleve nagyobb volt számos agyi területük, és az egész agytérfogatuk is. Ez a tendencia igaz volt azokra is, akik már a vizsgálat kezdete előtt elkezdtek drogozni. Mindkét csoportban a kéreg (cortex) felületének redőzöttsége is kifejezettebb volt.
A tinédzserkorban az agy természetes fejlődési folyamata a felesleges idegsejtek, kapcsolatok visszametszése – ettől lesz hatékonyabb az idegrendszer. Ezért a nagyobb és redőzöttebb kéreg nem feltétlenül jelent előnyt vagy hátrányt – ez attól függ, hogy az adott életkorban éppen hol tart az agy fejlődése.
Személyiségjegyek: kíváncsiság és kockázatvágy
Más kutatások alapján az ilyen agyi eltérések bizonyos személyiségjegyekhez is köthetők: például a kíváncsisághoz, nyitottsághoz vagy ahhoz az izgalomkereső típushoz, aki nem igazán gondol bele a tettei következményeibe. Ezek a tulajdonságok önmagukban nem rosszak, hiszen a kíváncsiság viszi előre a tudományt és a művészetet is. Viszont ha együtt járnak a meggondolatlansággal és az erős érzésszerzési vággyal, az jelentősen növeli a droghasználat kipróbálásának esélyét.
De honnan erednek ezek az agyi különbségek, ha nem maguk a szerek okozzák őket? Lehetnek genetikai adottságok vagy gyerekkori negatív élmények következményei. Bár továbbra sem zárható ki, hogy a szerek később rontanak az agyi fejlődésen, úgy tűnik, már eredetileg is léteznek olyan “gyenge pontok”, amelyek sérülékenyebbé tesznek egyeseket a függőségre.
Prevenció: személyiségalapú iskolai program sikere
Az új felismerések alapján a megelőzés is hatékonyabbá válhat. Egy kanadai kutatáson alapuló kísérleti prevenciós program például 7. osztályos diákokat szűrt személyiségteszttel. Azokat hívták speciális workshopokra, akiknél a legmagasabb szintű impulzivitást, szenzációkeresést, reménytelenséget vagy szorongásérzékenységet mérték. A 2 x 90 perces tréning az erősségek tudatosítására és a gyenge pontok kezelésének megtanítására fókuszált. Öt évvel később a programban részt vevő diákoknál 87 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki szerhasználati zavar: ez éves szinten 35 százalékos csökkenést jelentett.
A személyiségjegyek tehát nem ördögtől valók: a kockázatkeresés vagy kíváncsiság számos területen hasznos lehet, a lényeg, hogy a fiatal megtanulja egészségesen kezelni ezeket. Akik már nagyon fiatalon – akár 13 évesen – droghoz nyúlnak, gyakran belső feszültséget próbálnak csillapítani. Ha már tudjuk, kik a legveszélyeztetettebbek, és időben kapnak segítséget, nem kell megbélyegezni őket, és valóban csökkenthető a függőségek kialakulásának kockázata.