
Kalózparadicsom az Indiai-óceánon
A sziget, amely a 18. század eleji kalózkorszakban (Kalózkodás Aranykora – Golden Age of Piracy) európai tengeri rablók kedvelt rejtekhelye volt, ma is őrzi a múlt titkait. A tengerfenéken, a fő kikötőben legalább négy kalózhajó roncsát azonosították, ezek közül az egyik a gazdag zsákmányt szállító Nossa Senhora do Cabo lehetett. A leletek között fa- és elefántcsontból készült szentfigurák, részben arannyal díszített feszületdarab, valamint egy INRI-feliratos elefántcsonttábla is előkerült. Ezek valószínűleg Goában, a portugál gyarmat központjában készültek, majd Lisszabonba indultak volna hazaszállításra.
A legendás rablás részletei
A hajó 1721 elején hagyta el Goát – fedélzetén a leköszönő alkirály és Goa érseke is utazott. Az április 8-i támadás során, La Réunion (Réunion-sziget) közelében, a már eleve vihartól megrongált Nossa Senhora do Cabo a kalózok kezébe került. A korabeli források szerint aranyrudakkal, gyöngyökkel teli ládák, arabul feliratozott aranypénzek és első osztályú porcelántárgyak is voltak a fedélzeten. Az alkirály végül váltságdíj ellenében szabadult, az érsek sorsa ismeretlen maradt, csakúgy, mint annak a mintegy 200, Mozambikból elhurcolt rabszolgának, akik szintén a hajón utaztak.
Kincses szigetek és elfeledett leletek
Miután a kalózok megszerezték a hajót, Nosy Borahára hajóztak, hogy szétosszák zsákmányukat. A kincs mai értéke becslések szerint meghaladta az 55 milliárd forintot (kb. 138 millió USD). A sziget azért volt különösen vonzó a kalózok számára, mert jól védett kikötőket és gyakorlatilag hatósági ellenőrzés nélküli menedéket kínált. A tengerfenékről eddig több mint 3 300 különböző tárgyat emeltek ki, de további leletek rejtőzhetnek még a homok alatt. A tudósok szerint Sainte-Marie-t sokáig elhanyagolták a tudományos kutatások, pedig a mélyben még rengeteg feltáratlan titok vár arra, hogy napvilágra kerüljön.