Két techguru, két út
A jogi csatározás Elon Muskot állítja szembe Sam Altmannel, Greg Brockmannal, az OpenAI elnökével, magával az OpenAI-jal és a cég legnagyobb befektetőjével, a Microsofttal. Musk bő 16 milliárd forinttal támogatta az OpenAI-t induláskor, ötletgazdaként, névadóként és kulcsemberek toborzójaként. 2018-ban végül távozott a cég vezetéséből, szerinte azért, mert kiszorították. Az OpenAI viszont azt állítja, önként hagyta ott a vállalatot, miután nem kapott többségi irányítást. Ezt követően Musk elindította saját MI-cégét, az xAI-t, amely ma is működik.
A vádak háttere
Musk szerződésszegés, tisztességtelen üzleti magatartás, hamis reklám és egyes adományozási feltételek megsértése miatt perel. Az alapító szerint Altmant és Brockmant azzal a feltétellel támogatta anyagilag, hogy minden, az OpenAI-ban létrejövő általános mesterséges intelligencia (AGI) nyílt és mindenki számára hozzáférhető marad. Ezzel szemben Musk azt állítja, a cégvezetés nonprofitból profitorientált vállalattá alakította a szervezetet. Előbb egy korlátozott profitú leánycéget hoztak létre, majd teljes profitorientált átalakulás következett, a vállalat mai értéke közel 37 ezermilliárd forint. Musk ügyvédei szerint Altmanék mintegy ellopták az alapítványt, és elüzletiesítették az MI-fejlesztést.
Az OpenAI válasza és a vita tétje
Az OpenAI határozottan visszautasítja Musk állításait; szerintük Musk csak akkor szállt ki a cégből, amikor nem lett övé az irányítás. Külön figyelmet érdemel, hogy az OpenAI pénzügyi helyzete instabil: idén 5000 milliárd forintos veszteséggel számolnak, a kumulált veszteség várhatóan 16 ezer milliárd forint felett lesz, mielőtt nyereséget termelnének. Nemrég nagy horderejű botrány rázta meg a céget: a New Yorker Altmanról készített oknyomozó cikket, amely szerint többször is félrevezette a cég igazgatótanácsát.
A perben Musk azt követeli, mozdítsák el Altmant a nonprofit igazgatóságból, fosszák meg őt és Brockmant minden vezető szerepüktől a profitorientált leányvállalatban, valamint 47 billió forint (130 milliárd dollár) kártérítést követel. Úgy véli, a Microsoft is felelős, mivel közreműködött ebben a folyamatban. Szerinte az OpenAI jelenlegi modelljei már elérték az emberi intelligenciát, vagy túl is szárnyalták azt.
Óriási tét a teljes MI-szektorra nézve
Ebből adódóan, ha Musk győz, az OpenAI tőzsdére lépése szinte biztosan meghiúsul. Akár a befektetőknek is vissza kellhet fizetniük korábbi hasznot, a MI-szektor egészét pedig új szabályokhoz köthetik. Ez más, hasonló cégekre, például az Anthropicra is hatással lenne. Ha Musk elbukik, a viták akkor sem érnek véget: a per nyomán máris számos belső adalék került nyilvánosságra az OpenAI működéséről, rámutatva: ma néhány összeveszett techguru kezében van egy világot megváltoztató technológia sorsa – miközben mindenki másnak alkalmazkodnia kell a következményekhez.
