Mi az MCCP, és miért veszélyes?
Az MCCP-k ipari összetevők, amelyek főleg a fémmegmunkálásban, a PVC-gyártásban és a textiliparban fordulnak elő. Gyakran kimutathatók a szennyvízben, és a szennyvíztisztítás során képződő szennyvíziszapban is, amit bioszolid műtrágyaként szoktak szétteríteni a mezőgazdasági területeken. A kutatók szerint az iszap felhasználásával juthat az MCCP a talajból a levegőbe, különösen azokban a régiókban, ahol ilyen trágyát alkalmaznak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a velük rokon, hasonló vegyületek, mint például az SCCP-k, komoly kockázatot jelenthetnek a környezetre és az egészségre, ezért a Stockholmi Egyezmény keretében vizsgálják a szabályozás lehetőségét.
Szabályozás és helyettesítő anyag problémája
Az MCCP-k vegyületcsoportja rokon a már szabályozott rövid láncú klórozott paraffinokkal (SCCP-k), amelyeket az USA Környezetvédelmi Ügynöksége 2009 óta tilt. Elképzelhető, hogy amikor az SCCP-k használatát visszaszorították, a gyártók átnyergeltek az MCCP-kre, ezért e vegyületek koncentrációja nőhetett meg a környezetben. Ez jól mutatja, milyen nem várt következményekkel járhat egyes vegyületek betiltása, ha ugyanazt a szerepet egy kevésbé ismert, de hasonlóan veszélyes alternatíva veszi át.
Hogyan derítették fel az MCCP-t?
A tudósok egy speciális levegőmintavevő berendezést, nitrát-ionizációs tömegspektrométert használtak, amellyel egy hónapon át folyamatosan mérték az oklahomai levegőt. Az adatok elemzése közben ritka izotópokat azonosítottak, amelyek végül az MCCP-hez köthetőknek bizonyultak.
„Örök vegyszerek” és további kutatások
Az MCCP hasonlít a köznyelvben „örök vegyszereknek” (PFAS) emlegetett anyagokra is, mivel a környezetben nagyon lassan bomlanak le. A PFAS okozta szennyezések miatt az oklahomai szenátus betiltotta a bioszolid műtrágyák használatát. Most, hogy sikerült az MCCP levegőbeli jelenlétét kimutatni, a következő lépés annak vizsgálata, hogyan változik az eloszlása időben, illetve mennyire veszélyes az emberekre és a környezetre.
Összefoglalásként megjegyezhető, hogy a kutatás rávilágít, milyen fontos, hogy hatósági szinten szabályozzák ezeket a rejtett szennyezőanyagokat, és továbbra is nyomon kövessék előfordulásukat a környezetben.
