
Szűkülő készletek, rekordárak
A Dated Brent, amely a 10–30 nap múlva szállítandó fizikai olaj hordónkénti árát mutatja, csütörtök délutánra 131,97 dolláron állt, ami körülbelül 48 400 forintos árszintnek felel meg. Ez több mint 7%-os emelkedést jelent az előző kereskedési naphoz képest, bár még így is elmarad a keddi, 144,42 dolláros (mintegy 53 000 forint) történelmi csúcstól – amely épp a washingtoni–teheráni tűzszünet előtt alakult ki. A Brent típusú olaj júniusi határidős ára ugyanakkor 0,6%-os pluszban, 96,51 dolláron mozgott péntek reggel, vagyis a tőzsdei és a fizikai, szállítási árak között minden eddiginél nagyobb eltérés alakult ki.
Markáns különbségek a piacon
A szakértők hangsúlyozzák: nemcsak az árbeli rekordok, hanem az árkülönbségek is figyelemre méltók. A fizikai piac már nem pusztán a kockázatot, hanem a valós hiányt árazza, mivel a világ 20%-át kitevő kőolaj- és gázfuvarok kulcsfontosságú útvonala, a Hormuzi-szoros szinte teljesen elzáródott. Bár a tűzszünet átmenetileg enyhítheti az idegességet, a szállítási fennakadások megmaradtak, a finomítók kivárnak, a szállítási díjak az egekben vannak, és a vevők továbbra is hajlandók prémiumot fizetni a könnyen beszerezhető, nem-öbölbeli készletekért.
Szétszakadó árfolyamok és piaci minták
A legnagyobb sokk a fizikai, szállítható olajhordók piacán tapasztalható. A Dated Brent piaci értéke és az ICE Brent tőzsdei határidős szerződés (egy listázott, központosított termék) között komoly szakadék alakult ki, ami azt mutatja: a valós szállítási veszélyek érintik legélesebben a piacot. Ezt erősíti meg, hogy a megszokott árkülönbségek felborultak: az amerikai WTI típus az elmúlt évtizedben jellemzően 1–1,7 ezer forinttal a Brent alatt mozgott, most azonban egy időre akár több mint 3 600 forinttal feljebb is került, míg az orosz Urals kőolaj az elmúlt két hétben akár 11 000 forinttal is drágább lett a Brentnél, holott a háború kirobbanása óta inkább jóval olcsóbb volt.
Mit jelent ez a fogyasztónak?
Az energiaelemzők egyetértenek abban, hogy a geopolitikai feszültségek csak látszólag enyhültek, valójában a piaci kockázatok változatlan intenzitással vannak jelen. A közvetlen következmény a magas üzemanyag- és energiaárakban tetten érhető, miközben a világpiac továbbra is túráztatott idegekkel és feszített készletekkel várja, hogy újra meginduljanak az olajszállítások a Közel-Keletről.
