Vissza a gyökerekhez: a hadiparba menekülhetnek?
Külön említést érdemel, hogy az autógyártók már nem egyszer fordultak a haditechnikához nehéz időkben. Most úgy tűnik, ismét a védelmi ipar lehet a mentőöv. Nemrég egy nagy autógyártó bejelentette, hogy földi drónt fejleszt katonai és polgári célokra is, valamint szerződést kötött a francia Turgis Gaillard védelmi csoporttal légi drónok gyártására. Eközben a Volkswagen (VW) az izraeli Rafael céggel tárgyal a Vaskupola légvédelmi rendszer alkatrészeinek németországi gyártásáról — a tervek szerint az osnabrücki gyárat, amelyet 2027-ben zárnának be, e célra hasznosítanák újra, akár 2300 munkahelyet is megmentve.
Az európai autógyártók gondjai
Az európai gyártók képtelenek lépést tartani az olyan kínai szereplőkkel, mint a BYD. Miközben az új gépkocsi-eladások januárban is csökkentek az EU-ban, a BYD 175%-kal növelte kiszállításait, közel 14 ezer járművet eladva. Ez komolyan érezteti hatását a vállalatok piaci értékére is: a Stoxx 600 Autóipar index öt év alatt 30%-ot, a VW több mint 60%-ot, a Stellantis 58%-ot esett ugyanebben az időszakban.
A hadiipar felfutása: új kibontakozási lehetőség?
Európában közben szárnyal a hadiipar, főként az Ukrajna elleni orosz agresszió és a NATO-n belüli feszültségek miatt. Az EU bizottsági elnöke rámutatott: Európa akár 800 milliárd eurót (kb. 308 billió forint) mozgósíthat védelmi fejlesztésre. Az állami és NATO-s rendelések mellett a növekedés garantált. Nem véletlen, hogy a közgazdászok is úgy látják, a termelési kapacitások átcsoportosítása jelentős lehetőség az autóipar számára.
Átjárás a két ipar között: lehetséges vagy illúzió?
Nem kizárt, hogy az autóipari és a hadipari mérnöki készségek között komoly átfedések vannak: mindkét szektorban fejlett technológiák, bonyolult ellátási láncok és jelentős gyártási tapasztalat szükséges. Példaként felhozható Szlovákia és Csehország, ahol az autógyártás vezetői korábban a hadiparban dolgoztak.
Ennek ellenére a német IG Metall szakszervezet szerint a tömeges munkaerő-átcsoportosítás nem életszerű, nem oldja meg az autógyártás strukturális gondjait. Ráadásul a védelmi termelés általában kisléptékű, másfajta munkaszervezést kíván, és sosem éri el az autóipari volumeneket.
Etikai és politikai kérdések
A védelmi iparral való együttműködés etikai dilemmákat is felvet: sok dolgozó számára morális kérdés, hogy inkább fegyvert gyártson, vagy állást veszítsen. Nem kizárt, hogy egzisztenciális kényszerek esetén a többség végül elfogadná a védelmi megbízásokat, de a közmegítélés, főleg egy izraeli céggel kötött üzletnél, még bizonytalan. Az elemzők rámutatnak: korábban Elon Musk amerikai politikai szerepvállalása is visszaütött a Tesla európai eladásaira.
Van kiút?
Nem valószínű, hogy az autógyártók teljes mértékben átállnának fegyvergyártásra: inkább részleges, opportunista szerepvállalás várható. A szakszervezetek szerint felelőtlenség kizárólag a védelmi iparra bízni a szektor jövőjét, és nem szabad megfeledkezni az egyéb ágazatokról. A járműgyártás szerkezeti válságán a hadiipar sem tud varázsütésre segíteni — inkább csak időleges könnyebbséget adhat egy örvényszerű átalakulásban.
