
Forradalom az oltóanyag-tervezésben
Nemcsak a hagyományos vakcinák működnek úgy, hogy legyengített vagy inaktivált vírusokkal tanítják az immunrendszert antitestek termelésére, hanem sok modern oltóanyag is csak a vírus felszíni antigénjeit mutatja be, fehérjealapú nanorészecskékhez kötve. Ezek a szintetikus vázak meghökkentő módon saját maguk ellen is antitesteket váltanak ki, ami viszont elvonja az immunrendszer figyelmét a valódi célponttól – a vírustól. A DNS-origami ezzel szemben láthatatlan marad az immunrendszer számára, így a válasz célzottabb lehet.
Nagyobb memória és célzottabb válasz
A DNS-alapú vakcina akár háromszor annyi memória B-sejtet serkentett, mint a fehérjealapú társa. Ezek a sejtek kulcsfontosságúak: ha a szervezet később újra találkozik ugyanazzal a kórokozóval, rendkívül gyorsan tudnak reagálni. Noha ez a vizsgálat csak egereken zajlott, a kutatók monumentális áttörésként tekintenek az eredményekre. Kezdetben a fehérjealapú vázak immunválasza is célnak megfelelőnek tűnt, de idővel világossá vált, hogy a DNS-origami módszerével a kívánt B-sejtek sokkal hatékonyabban mozgósíthatók, különösen a nagyon ritka, széles körű védekezésre képes sejtpopuláció esetében, amelyre HIV elleni oltásnál szükség van.
Fókuszban az elérhetetlen antitestek
Az egyik legkritikusabb tényező a HIV elleni küzdelemben az ún. széles körben neutralizáló antitestek (pl. VRC01) megjelenése. Ezek azok az antitestek, amelyek a vírus olyan részeit ismerik fel és kapcsolnak meg – például a CD4-kötőhelyet –, amelyek szinte minden HIV-törzsnél azonosak. A gond csak az, hogy a szükséges B-sejtek abszolút ritkaságnak számítanak az emberi testben, vagyis nehéz rábírni őket antitest-termelésre.
A kutatók most a DNS-vázra célzottan rögzítették a HIV CD4-kötőhelyét utánzó antigént, így kifejezetten a kívánt, ritka B-sejteket aktiválták. Noha még nem biztos, hogy emberben ugyanolyan erőteljes lesz a fókuszált immunválasz, laboratóriumi körülmények között a módszer jelentős előnyt mutat a korábbi technikákhoz képest.
Finomhangolt mérnöki megoldások
Mivel kezdetben a DNS-alapú oltások nem érték el a nyirokcsomók megfelelő célpontjait, a kutatók tovább optimalizálták őket: a DNS-nanorészecskéket úgy tervezték meg, hogy azok pontosan a megfelelő helyre, a nyirokrendszerbe juthassanak. Emellett egy további molekulát adtak hozzá, amely a T-sejtek aktiválását segíti elő – ez a lépés magától értetődő volt a fehérjealapú vakcináknál, de az új technológiához szükség volt a beépítésére.
Noha megjósolni nem lehet, hogy a DNS-origami módszere embereknél is ugyanolyan jól működik-e majd, a technológia különlegessége, hogy rendkívül jól szabályozható, így akár más, mutálódó vírusok – például az influenza vagy éppen a SARS-CoV-2 – ellen is alkalmazható lenne. Az első lépést megtették: a célzott, felerősített immunválasz már laborban mérhető.
Új korszak a vakcinák fejlesztésében?
A HIV elleni oltás rendkívül összetett feladat: nemcsak egyetlen injekcióval, hanem hosszabb, többlépcsős immunizációval lehet valódi védelmet elérni. Az új technológia viszont reményt ad arra, hogy a DNS-origamisták pontosabb, személyre szabottabb védőoltások felé vezetik a jövőt. A kihívások ellenére a vakcinakutatás határán egy modern forradalom bontakozik ki.
