A jelek egy társas csillagot lepleznek le
A kínai Guizhou tartományban álló, 500 méteres Five-hundred-meter Aperture Spherical Telescope (FAST), becenevén a „Kínai Ég Szeme” végzett megfigyelések döntő szerepet játszottak ebben a felfedezésben. A kutatók 20 hónapon át figyelték az egyik ismétlődő FRB-forrást, amely 2,5 milliárd fényévre van a Földtől. A kitörések során egy egészen különleges változást, úgynevezett RM-flare-t tapasztaltak, vagyis a rádiójel polarizációjában pillanatok alatt bekövetkező, szélsőséges ugrást.
Ennek magyarázata egy közeli társcsillag volt, amelynek koronakidobódása – vagyis a Nap-kitöréshez hasonló, nagy mennyiségű plazmát kilövellő esemény – okozta ezt a furcsa polarizációs kilengést. Ez a mágneses plazmafelhő átmenetileg módosította az FRB-forrást övező környezetet.
Új fény derül a változó rádiókitörések természetére
A gyors rádiókitörések hihetetlen energiát sugároznak, miközben csak másodpercek töredékéig tartanak. A legtöbb FRB-t mindössze egyszer észlelik. Bizonyos források viszont képesek ismétlődő kitöréseket produkálni, ezek jelentik a kulcsot a tudomány számára a részletesebb vizsgálathoz.
A FAST távcső már 2020 óta, dedikált program keretében figyeli ezeket az ismétlődő rádiósugárzásokat. Közülük az FRB 220529A nevű forrásnál mintegy 17 hónap elteltével egyik pillanatról a másikra százszorosára ugrott az úgynevezett Faraday-rotációs mérték (RM). Ez a hirtelen kiugrás két hét alatt visszasüllyedt a megszokott szintre.
Ekkor vált nyilvánvalóvá a legvalószínűbb magyarázat: a társcsillag egy, tőlünk 2,5 milliárd fényévre lévő koronaanyag-kilövellése haladt át a látóirányban, radikálisan átalakítva a rádiójel tulajdonságait. Ilyen plazmafelhőket Napunk és a Tejútrendszer többi csillaga is produkál.
Nagy lépés a gyors rádiókitörések megértése felé
A folyamatos méréseket a kínai FAST és az ausztráliai Parkes távcső végezte együttesen a nemzetközi kutatócsoport irányításával. A tapasztalatok fontos elméleti keretet is igazoltak: eszerint minden gyors rádiókitörést mágneses neutroncsillagok, azaz magnetárok bocsátanak ki, míg a kettőscsillag-rendszerekben zajló kölcsönhatások elősegítik, hogy ezek a kitörések ismétlődően jelenhessenek meg.
Különösen ígéretes lehet a hosszú távú, alapos vizsgálat annak feltárására, milyen gyakran fordulnak elő ilyen kettőscsillagok az FRB-források között. Az eredmények további lendületet adnak a galaktikus rádiókitörések keletkezésével kapcsolatos kutatásoknak.
Nagy nemzetközi összefogás
A projektben a Hongkongi Egyetem, a kínai Purple Mountain Observatory, a Jünnani Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai vettek részt, kiegészülve további jelentős intézményekkel. A kutatást a Kínai Nemzeti Természettudományi Alap, valamint nemzetközi támogatások fedezték; a rádiótávcsöves mérési időt külön erre dedikált programok biztosították.
Ennek a felfedezésnek köszönhetően már nemcsak feltételezés, hogy kettőscsillagok is szerepet játszanak a gyors rádiókitörések keletkezésében, hanem bizonyítást is nyert, hogy a világegyetem egyik legtitokzatosabb rádióüzenetét valóban rejtett csillagpárosok válthatják ki.
