Miért nehéz vizsgálni a Kondo-effektust?
A valódi anyagokban nem könnyű elválasztani azokat a jelenségeket, amelyek pusztán a Kondo-effektushoz kapcsolódnak. Az elektronok nemcsak spinjeikkel, hanem töltésükkel és pályáikkal is mozgásban vannak, így a sok, egymással egyidejű hatás miatt nehéz kiragadni a lényegi kvantuminterakciókat. A fizikusok ezért egységes modelleket használnak – ezek közül az egyik legismertebb a Kondo-nyakláncmodell, amit 1977 óta alkalmaznak. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja az elektronok mozgását, és csak a spinek kölcsönhatására koncentrál, mégis laborban mindeddig szinte lehetetlen volt tisztán megvalósítani.
Megváltoztatja a spin nagysága a kvantumviselkedést?
Évtizedek óta vitatott, hogy vajon minden spinméretnél ugyanúgy viselkedik-e a Kondo-effektus, vagy a lokalizált spin nagysága alapvetően módosítja az eredményt. Egy japán kutatócsoport oszakai vezetésével erre a kérdésre most konkrét választ adott. Organikus és szervetlen komponensekből alkották meg az újfajta Kondo-nyakláncot: a gondos kristályszerkezet-tervezéssel (RaX-D) pontosan szabályozták a spin-interakciókat.
Az első sikeres modelljük 1/2-es spinű rendszer volt, amit most 1-es spinűre emeltek. Termodinamikai méréseik egyértelmű fázisátmenetet mutattak ki: a rendszer mágneses rendezettségbe lépett. Másként fogalmazva, a Kondo-kapcsolat ilyenkor már nem elnyomja a mágnesességet, hanem határozottan elősegíti azt.
Megtörik a mágnesesség régi törvénye?
Korábban úgy gondolták, a Kondo-effektus minden esetben elnémítja a mágneses interakciókat – a spinpárokat szinglettekbe zárja, ahol a teljes spin nulla. Az új eredmények ezt a képet felülírják: ha a lokalizált spin 1/2-nél nagyobb, már nem gyengíti, hanem éppen erősíti a mágneses rendeződést az anyagban. A kutatócsoport egyértelmű kvantumhatárt tárt fel: spin-1/2 esetén szinglettek jönnek létre, de spin-1-nél és fölötte a Kondo-effektus tartós mágneses szerkezetet alakít ki.
Ennek nyomán először sikerült kísérletileg bizonyítani, hogy a Kondo-effektus szerepe gyökeresen függ a spin nagyságától.
Új lehetőségek a kvantumanyagok és technológia terén
A felfedezés új dimenziót nyit a kvantumanyagok világában. Az MI-vezérelt anyagtervezők mostantól a lokalizált spin nagyságával szabályozhatják, hogy egy adott anyag mágneses vagy nem mágneses legyen. Ennek jelentős hatása lehet a kvantumbitek alkotta eszközökre, a kvantumzaj, az összefonódás és a kritikus viselkedés szabályozására is. A kutatók bíznak abban, hogy eredményeik hozzájárulnak a következő generációs kvantumanyagok és -technológiák megszületéséhez, ideértve a kvantuminformációs eszközöket és a kvantumszámítógépeket is.
