A hétköznapi vegyszerek csendben pusztíthatják a bélbaktériumokat

A laboratóriumi vizsgálatok egyre több bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a mindennapi vegyszerek jelentős kárt okozhatnak azoknak a bélbaktériumoknak, amelyek egészségünk megőrzésében kulcsszerepet játszanak. Egy független kutatócsoport 1076 különféle, ember által előállított anyagot vizsgált meg, és 168-at azonosított, amelyek gátolják vagy teljesen leállítják a hasznos mikrobák növekedését az emberi emésztőrendszerben. Különösen aggasztó, hogy e vegyületek közül sok az ételben, az ivóvízben, illetve a környezetünkben is megtalálható.

Antibiotikum-rezisztencia: váratlan következmény

Különösen igaz ez akkor, ha egyes vegyszerek nemcsak lelassítják a baktériumok működését, hanem túlélési kényszert is kiváltanak bennük. Ez a nyomás pedig hozzásegítheti a bélflóra egyes tagjait ahhoz, hogy ellenállóvá váljanak olyan antibiotikumokkal szemben, mint a ciprofloxacin. Ráadásul, ha ez a folyamat az emberi szervezeten belül is hasonlóan játszódik le, ellenállóbb fertőzések jelenhetnek meg, amelyeket egyre nehezebb lesz kezelni.

Legkárosabbak a növényvédő szerek és ipari vegyületek

A vizsgálatok szerint a legnagyobb károkat a növényvédő szerek – így gyomirtók és rovarölők –, valamint az ipari eredetű vegyszerek okozták. Ide tartoznak a lángállósítók, illetve a műanyagokhoz használt összetevők is. A bélben nagyjából 4500 különböző baktérium található, amelyek hiányában emésztési, immunológiai zavarok, elhízás, de akár lelki problémák is jelentkezhetnek.

A biztonsági vizsgálatok kevés figyelmet szentelnek a bélflórának

Ráadásul a jelenlegi vegyszerbiztonsági tesztek többnyire nem számolnak a bélbaktériumokban okozott károkkal, hiszen általában meghatározott célorganizmussal – például rovarral – dolgoznak. A kutatók egy gépi tanulási modellt is fejlesztettek, amely előrejelzi, vajon egy adott ipari vegyszer károsítja-e a bélflórát.

Fókuszban a jövő: új szemléletre van szükség

A tudósok szerint ideje új alapokra helyezni a vegyszerbiztonságot, és gondoskodni a bélbaktériumok védelméről. Meglepő eredményként említik, hogy a korábban ártalmatlannak hitt vegyületek – például lángállósítók vagy műanyaglágyítók – is kimutathatóan károsítják az élő szervezeteket.

Amiről még keveset tudunk: a valódi kitettség

Kulcskérdés, hogy a való életben mennyi vegyszer jut el a bélrendszerbe; erről még kevés információ áll rendelkezésre. Ennek pontos felméréséhez a kutatók szerint átfogó vizsgálatokra lesz szükség, amelyek nyomon követik a testbe jutó vegyszermennyiséget. Addig is azt javasolják: a friss zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt mosd meg, és kerüld a növényvédő szerek használatát a házikertben.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Share on Social Media