Napfény hatására kioldódó vegyületek
Érdekes felvetés, hogy a napsütés nem csupán gyorsítja, de komplexebbé is teszi a mikroműanyagokból kijutó oldott vegyületek keverékét. A szakértők négy – a mindennapokból ismert – műanyagtípust vizsgáltak: a polietilént, a polietilén-tereftalátot (PET), a politejsavat (PLA) és a polibutilén-adipát-ko-tereftalátot (PBAT). Megállapították, hogy mindegyik anyag jellegzetes elegyet bocsát ki, amely folyamatosan változik, ahogy a műanyag felszíne a napsütésben öregszik.
Vegyi felhők, amelyek megváltoztathatják az élővilágot
A részletek ismeretében más fényt kap a történet: a mikroműanyagokból szivárgó oldott szerves anyag – röviden a mikroműanyagokból származó DOM – biológiailag sokkal aktívabb és összetettebb is lehet, mint a természetben előforduló oldott szerves anyagok. Ezekben a felhőkben megtalálhatók például műanyag-adalékok, apró polimer töredékek, oxidált molekulák. Fény hatására az oldott szerves vegyületek mennyisége jelentősen nőtt, főleg a „biológiailag lebomlóként” hirdetett PLA és PBAT típusoknál, hiszen ezek kémiailag kevésbé stabilak.
Bonyolult, folyamatosan változó keverékek
A részletes elemzések feltárták, hogy a kijutó anyagok közt sokféle adalék, monomer, oligomer, illetve a napfény által oxidált töredék található. Az aromás vegyületeket tartalmazó PET és PBAT különösen bonyolult elegyet bocsátott ki. Minél tovább öregedtek a minták, annál több oxigéntartalmú funkciós csoport jelent meg, például alkoholok, karboxilátok, éterek, karbonilok formájában. Kimutattak gyenge kötésű, könnyen kioldódó adalékokat is, mint a ftalátok. Érzékelhető volt, hogy a kijutott, mikroműanyagokból származó oldott szerves anyag (DOM) inkább hasonlít a mikroorganizmusok által termelt szerves anyagra, mint a növényekből vagy a talajból származókra.
Kockázatok: láthatatlan szennyezés a felszín alatt
A változó, biológiailag aktív vegyületek hatással lehetnek a vízi ökoszisztémákra: serkenthetik vagy épp gátolhatják a mikrobák szaporodását, befolyásolhatják a tápanyagkörforgást, illetve kapcsolatba léphetnek nehézfémekkel és más szennyezőkkel is. Már eddig is kimutatták, hogy a DOM reaktív oxigénfajokat termelhet, megváltoztathatja a víz fertőtlenítő melléktermékeinek arányát, és elősegítheti a szennyezőanyagok részecskékhez való tapadását.
A jövő: modellezés és szabályozás nélkül
Ahogy a globális műanyagtermelés tovább nő, az így keletkező oldott vegyületek jelentősége is egyre inkább előtérbe kerül. A kutatók szerint gépi tanulási eszközök is segíthetik, hogy előre jelezzük, miként változnak ezek a bonyolult keverékek a vizekben, és pontosabban felmérhessük az ökoszisztémára, a szennyezőanyag-terjedésre és a szénkörforgásra gyakorolt hatást. Amíg viszont a mikroműanyagok kibocsátása gyakorlatilag szabályozatlan, addig az éghajlat és az élővilág védelme csak további ismeretek bővítésével remélhető.
