Oltás: váratlan védelem Alzheimer ellen
A legfrissebb kutatások szerint a bárányhimlő elleni oltás jelentősen csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. A walesi oltottak körében 20 százalékkal kevesebben lettek demensek hét év alatt, mint az oltatlanok körében. Másként fogalmazva: egy egyszerű oltás az agyunk épségét is óvhatja, támogatva azt a régóta élő gyanút, hogy vírusok szerepet játszanak a demencia megjelenésében.
Embrió-beágyazódás 3D-ben: új remény a meddőségre
Sikerült videón megörökíteni, ahogyan egy emberi embrió mesterséges méhszövetbe ágyazódik. Ez a látványos kísérlet segítheti a lombikbébi (IVF) technikák fejlődését, és felhívja a figyelmet arra, hogy a beágyazódási hiba a meddőség és a korai vetélés egyik fő oka.
Új fejezet a férfi fogamzásgátlásban
Hétköznapi szokássá válhat a férfiak számára is a hormonmentes fogamzásgátló tabletta szedése. A tabletta a tesztoszteron helyett a herében lévő receptorokat célozza, gátolva a spermiumtermelést – mindezt megfordítható módon. Mielőtt azonban elérhetővé válik, nagyobb vizsgálatokra lesz szükség.
Kávé és bélflóra: egészséges baktériumok egy csésze kávéban
Most először kiderült, hogy a rendszeres kávéivás növeli a Lawsonibacter asaccharolyticus nevű jótékony bélbaktérium jelenlétét. Ez a baktérium olyan anyagot termel, amely javítja az emésztést, és a kutatók szerint újabb bizonyíték arra, hogy a bélflóra egészsége és a kávé kéz a kézben jár.
Az elhízás elleni gyógyszerek: csodapirulák vagy zsákutca?
Az Ozempic és a Wegovy néven ismert GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt, hanem a táplálkozási szokásokat és az alkoholfogyasztást is megváltoztathatják. Sokszor az emberek abbahagyják a szedésüket egy év után, de még nem tudni, hogy ez hosszú távon mit jelent az egészségükre nézve. A genetikai háttér is fontos: vannak, akik a szedésük ellenére sem fogynak eleget.
Madárinfluenza rejtélyei
A madárinfluenza idén már nemcsak a baromfik és a tehenek között, hanem a macskák és az emberek között is felbukkant az Egyesült Államokban. A kutatók a vírus terjedését igyekeznek megérteni, hogy időben megelőzzék a nagyobb járványokat.
A táplálékkiegészítők, amelyek tényleg működnek
Ezerszámra jelennek meg újabb kiegészítők, de komoly kutatások igazolták, hogy a kurkumin, az omega-3 zsírsavak és a zöld tea kivonata valóban enyhíthetik a gyulladást. Ugyanakkor a D-vitaminról kimutatták, hogy bár lassíthatja az öregedéssel járó kromoszómarövidülést, a túlzott mennyiség fordítva hat.
Jobb, mint a hipó: a hipoklórossav
Bőrön is biztonságosan használható az évszázados fertőtlenítőszer, a hipoklórossav, amely nem összetévesztendő a háztartási hipóval. Stabilitása még nem tökéletes, de a kutatók dolgoznak rajta, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.
Súlyos reggeli rosszullét: kulcsgének a háttérben
A terhesség alatt fellépő extrém hányás hátterében álló géneket fedeztek fel, ezáltal a jövőben célzott terápiák segíthetnek a nőknek. Marlena Fejzo személyes tapasztalataiból kiindulva végzett kutatásaiért rangos díjat kapott.
Nobel-díjas immunoszabályozás
Az idei orvosi Nobel-díjat olyan kutatók érdemelték ki, akik feltárták a szabályozó T-sejtek (úgynevezett békefenntartó sejtek) szerepét az autoimmun betegségek megelőzésében. Ezek a sejtek adhatják a kulcsot jövőbeli rákterápiákhoz, valamint a cukorbetegség és a szervátültetések szövődményeinek megelőzéséhez. Másként fogalmazva: a saját testünk adhatja a legjobb védelmet.
A legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan: vajon mindezek a felfedezések valóban eljutnak-e mindenkihez, aki rászorul?
