
Hosszúra nyúló jogi csata
A történet 2018-ban kezdődött, amikor Richard J. Tornetta, Tesla-részvényes keresetet nyújtott be, azzal vádolva Muskot és az igazgatótanácsot, hogy megszegték hűségi kötelezettségüket egy tisztességtelenül megállapított bónusz révén. A vállalat székhelye Delaware államban volt, ahol az üzleti jog egyik legspecializáltabb bírósága működik. 2024 januárjában az illetékes kancellár, Kathaleen McCormick kimondta, hogy a fizetési csomagot jogsértő módon állapították meg, Musk valójában uralta a Teslát, a részvényeseket pedig félrevezették a szavazáskor.
A részvényesek és a vezérigazgató harca
Nem elhanyagolható tényező, hogy a döntés hátterében az is szerepet játszott, hogy a Tesla részvényesei 2024-ben újra szavaztak a bónuszról, sőt novemberben még nagyobb fizetési csomagot is megszavaztak Musknak. Ez az új, 2025-től hatályos terv 12 további részvénycsomagot tartalmaz, és akár 364 ezermilliárd forint (1 billió dollár) értékben is részesítheti Muskot, amennyiben a vállalat piaci és bevételi céljai teljesülnek, emellett Musk szavazati hányada is megduplázódhat 13-ról 25 százalékra.
Delaware elhagyása, törvénykezési háború
Később Musk – elégedetlenségét jelezve – a Teslát hivatalosan is áthelyezte Delaware-ből, nyilvánosan támadta a bíróságot és a bírát a saját közösségi oldalán (X, korábbi Twitter), és más cégeket is biztatott, hogy kövessék példáját. Közben a Tesla ügyvédei a delaware-i törvények módosításáért lobbiztak: a friss, márciusi törvénymódosítás, ha visszamenőleg is érvényes lett volna, a mostani ítéletet is befolyásolhatta volna.
Összefoglalásként
A Tesla és Musk közti javadalmazási vita jelentős mérföldkőhöz érkezett: a Legfelsőbb Bíróság visszaadta Musk történelmi bónuszát, de a menedzsment és a részvényesek közötti feszült viszony, valamint a vállalat irányítása és transzparenciája körüli aggályok továbbra is fennmaradnak. Az események azt mutatják, mennyire szorosan összefonódik Elon Musk személye, a Tesla jövője és az amerikai vállalati jog.
