Komoly tudáshiányok és tévhitek
A kutatás rámutat, hogy a diákok jelentős része még mindig súlyos tévedésekben él a holokauszttal kapcsolatban. Bár az „antiszemitizmus” kifejezés jelentését ma már háromszor annyian ismerik (75,2%), mint 2016-ban, a felelősség kérdésében nagy a bizonytalanság: 33,6% kizárólag Hitlert tartja felelősnek, sokan a bűnösség körét is túlságosan leszűkítik, legfeljebb a náci vezetőkre.
Egy tipikus kérdés: mi történt azokkal a német megszállókkal, akik megtagadták a zsidók megölésére vonatkozó parancsot? Mindössze 14,2% tudja, hogy általában más feladatra osztották be őket, nem pedig kivégezték. A legtöbben tévesen azt hiszik, hogy „megölsz vagy megölnek” helyzet volt.
Tanárhiány, időhiány, strukturális gondok
A brit tanárok egyre kevésbé hiszik, hogy a diákok tőlük várják a hiteles információkat: 38% szerint diákjaik kevesebb bizalmat szavaznak nekik, mint a közösségi médiának. Az iskolák is nehezen boldogulnak, mert bár a nemzeti tanterv előírja a holokauszt-oktatást, a több iskolát összefogó intézmények (multi-academy trustok) ezt gyakran figyelmen kívül hagyják, ráadásul a két évre szűkített tanterv miatt 42,8% szerint lehetetlen kellő minőségben és időben feldolgozni ezt a témát.
Az oktatást mindenhol támogatni kell
A kutatók szerint az MI és a platformok által közvetített téveszmék ellen kizárólag a felkészült tanárok és a kellő tanóraszám biztosítása jelenthet megoldást. Az UCL Holokauszt-oktatási Központja évek óta ingyenes tanári képzésekkel, tananyagokkal és nemzetközi kutatásokkal dolgozik azért, hogy a fiatalok megismerjék az igazságot, és képesek legyenek szembeszállni az előítéletekkel.
