
Az emberi nyelvi hálózat működése
Az agyban létezik egy úgynevezett nyelvi hálózat, amely a szóalakokat és jelentéseiket köti össze, tulajdonképpen egyfajta belső térkép. Ebben az összetett rendszerben három fő agyterület található a bal homloklebenyben, valamint néhány további régió a középső halántéklebeny peremén. Ezek dolgoznak együtt minden egészséges felnőtt agyában. Ez a hálózat teszi lehetővé, hogy a gondolatokat bármely ismert nyelv szavaira fordítsuk, majd mások szavait visszafejtsük, és ismét jelentéssé alakítsuk.
Emiatt a nyelvi hálózat elképzelhető a szervezet egy szervéhez hasonlóan, például az emésztőrendszerhez: egységes funkciójú, jól körülhatárolható területekből áll. Ám míg az MI-modellek egyszerűen egymás után rakják a szavakat, a humán nyelvi hálózat közvetítőként működik: összeköti a külvilág felől érkező információkat, például a beszédhangokat vagy az írott szöveget, az agyban másutt tárolt jelentésekkel – többek között az epizodikus emlékekkel és a társas gondolkodással. Ezeket az MI-modellek egyébként még nem képesek kezelni. Valójában ez a nyelvi hálózat nem is túl nagy: ha fizikailag egy helyre sűrítenénk az összes szövetállományát, körülbelül 15–20 köbcentimétert foglalna el. Sérülése viszont súlyos: a gondolkodás változatlanul éles maradhat, ám az agy ilyenkor nem tudja nyelvileg kifejezni magát, vagy mások szavait értelmezni.
Személyes út a tudományos áttörésig
Fedorenko már gyerekkorában, a Szovjetunióban megismerte a nyelvtanulás jelentőségét: édesanyja orosz anyanyelvén kívül öt másik nyelvet (angol, francia, német, spanyol, lengyel) taníttatott vele. Mindezt komoly nélkülözések közepette, a Szovjetunió összeomlása idején. Kiemelkedő tanulmányi eredményeinek köszönhetően azonban teljes ösztöndíjjal tanult a Harvardon, majd a pszichológia és a nyelvészet felé fordult. Később a Massachusetts Institute of Technology-n csatlakozott Nancy Kanwisher laborjához, ahol az arcok felismerésére specializálódott agyterületet kutatták – Fedorenko a nyelv esetében is hasonló „dedikált régiókat” keresett.
Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a már meglévő tudományos alapok nem voltak túl szilárdak, ám kitartásának köszönhetően végül sikerült konszenzust elérnie abban, hogy a nyelvi hálózat valóban létezik, és minden felnőtt ember agyában jelen van.
Mit tud a nyelvi hálózat?
A nyelvi hálózat egy rugalmas rendszer, amelyben a szóalakokat és azok jelentéseit, valamint a nyelvi szerkezetalkotási szabályokat tároljuk. Új nyelv tanulásakor ezt a leképezést sajátítjuk el, ezért rendszerünket életünk során folyamatosan fejlesztjük. A hálózat képes egy gondolatot szavakra bontani, majd a motoros rendszereknek továbbítani, legyen szó beszédről, írásról vagy jelnyelvről. Megfordítva pedig: amikor hallunk vagy olvasunk valamit, előbb az érzékszerveink azonosítják a szóalakokat, majd a nyelvi hálózatunk értelmezi őket, és megtalálja a jelentésüket.
A rendszer ugyanakkor nem azonosítható bizonyos más, a nyelvvel gyakran kapcsolatba hozott agyterületekkel. Például a Broca-terület, amelyet sokan a nyelv központjának tartanak, inkább a beszédmozgások megtervezéséért felelős. Emiatt Fedorenko szerint önmagában nem nevezhető nyelvi régiónak, mivel ugyanolyan aktív lehet értelmetlen szavak kiejtésekor is.
Az emberi nyelvi hálózat és az MI-modellek párhuzama
A nyelvi hálózat bizonyos szempontból hasonlít a mesterséges intelligencia alapú nagy nyelvi modellekhez: mindkettő képes elsajátítani, milyen szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz a szavak. Ugyanakkor ez az emberi rendszer is elég „sekély”: például Noam Chomsky híres, értelmetlen mondata – „Színtelen zöld eszmék dühödten szunnyadnak” – ugyanúgy kiváltja a szabálykövető feldolgozást, mint egy értelmes kijelentés. A hálózat pontosan követi a nyelvi szabályosságokat, de ettől még nem képes önállóan összefüggéseket találni a világról.
Emiatt találkozhatunk olyan emberekkel, akik rendkívül folyékonyan beszélnek, de a hallgató mégsem talál mondanivalót szavaikban – egyszerűen hibátlan nyelvi szerkezeteket produkálnak anélkül, hogy mögöttük valódi jelentés lenne. Ez is azt példázza, hogy a nyelv feldolgozása és a tényleges gondolkodás egymástól elkülönülhet.
Nyelv és gondolkodás kapcsolata
Fedorenko eredményei alapján nem a nyelv adja a gondolataink „magját”, sőt, a hálózat kifejezetten nyelvre specializált. Bár kezdetben azt feltételezte, hogy az emberi agyban léteznek általánosabb, hierarchikus feldolgozó egységek, amelyek a nyelvi, matematikai és zenei minták felismerésében egyaránt részt vesznek, kutatásai ennek az ellenkezőjét bizonyították.
Ebből következően a humán nyelvi hálózat és az MI-modellek között valódi, biológiai párhuzam fedezhető fel: az előbbi, bár bonyolultabb és más funkciókat is ellát, helyenként valóban emlékeztet egy nagy nyelvi modell működésére – csakhogy ebben a rendszerben mindenki „saját ChatGPT-t” hord a fejében.
