Az emberszabásúak józan esze: tényleg majdnem olyanok, mint mi?

Az ugandai Ngamba-szigeti csimpánzrezervátumban végzett friss kutatás rávilágít, mennyi közös van az emberek és a csimpánzok gondolkodásában. A kísérlet során két doboz közül kellett választaniuk az állatoknak, melyek közül az egyikben élelem rejtőzött. Először csak egy halvány utalást kaptak a helyes dobozra, később viszont egy sokkal meggyőzőbb, konkrétabb jel utalt a másik dobozra. A csimpánzok jelentős része az újabb, erősebb bizonyíték hatására meggondolta magát, és lecserélte eredeti választását.

Nem csak ösztönből döntenek

A kutatók szigorúan kontrollált kísérlettel és számítógépes modellezéssel zárták ki azt a lehetőséget, hogy a csimpánzok csak az utolsó jelet követték volna automatikusan. Az eredmények azt tárták fel, hogy a döntéseiket valóban a bizonyítékok ereje befolyásolta, éppúgy, ahogy az embereknél is történik a racionális gondolkodás során. Úgy tűnik, a bizonyítékok alapján történő hiedelemfrissítés nem kizárólag az ember sajátja.

Mese az üres lapként kezelt gyerekekről – és az MI jövője

A kutatás vezetője szerint, ha már a csimpánzok ilyen rugalmasan frissítik tudásukat, azzal a tudósoknak is új irányt mutathatnak az emberi és a gépi (MI) tanulás vizsgálatában. Szerinte hiba azt feltételezni, hogy a gyerekek „üres lapként” lépnek be az iskolába – viselkedésminták, tapasztalatok már korán formálják őket, akárcsak a főemlősöknél.

Tovább bővül a főemlős IQ-lista

A következő lépésben óvodásokon is tesztelik a csimpánzokéhoz hasonló feladatokat, hogy kiderüljön, mennyiben tér el a kisgyerekek és a főemlősök gondolkodása. Sőt, a kutatók más főemlősfajokra is szeretnék kiterjeszteni a vizsgálatot, hogy teljesebb képet kapjanak az értelem fejlődéséről. Egy biztos: az állatok sokkal okosabban boldogulnak a világban, mint azt gondolnánk – még ha nincsenek is tudatában a tudomány létezésének.

2025, adrienne, www.sciencedaily.com alapján