Régi ötlet, új köntösben
A technika alapja a hetvenes években kifejlesztett, úgynevezett “truncated Wigner approximation” (TWA), mely félig klasszikus, félig kvantumfizikai szimulációkkal közelíti meg a bonyolult kvantumviselkedést. A kvantumvilágban az egyszerű fizika már nem elég: a hihetetlenül apró részecskék esetében az olyan jelenségek, mint a koherencia vagy a szuperpozíció megdöbbentő eredményeket hoznak, amelyeket klasszikus módszerekkel nem lehet leírni.
Noha a TWA eddig főként zárt, elméletileg tiszta kvantumrendszerek esetében volt releváns, most a kutatók úgy alakították át a módszert, hogy a valós világ “nyitott” rendszereire – amelyek folyamatosan kapcsolatban állnak a környezetükkel – is alkalmazható legyen. Ez óriási előrelépés, hiszen a részecskék ilyen körülmények között energiát veszítenek vagy nyernek, a rendszer disszipációja jelentős.
Egy nap alatt megtanulható, órák alatt eredmény
A kutatócsoport a TWA-t kibővítette a nyitott rendszerek szimulálásához elengedhetetlen matematikai modellel, majd mindezt praktikus, használatra kész “konverziós táblázatba” csomagolta. Ennek köszönhetően a kvantumproblémák már egyszerűen betáplálhatók, és a számítások rövid idő alatt eredményt adnak.
Sőt, a fizikusoknak nem kell minden problémánál újra felépíteni a matematika alapjait: elég néhány paramétert megadni, és az új módszert rögtön alkalmazhatják a saját szimulációikra is – így a tanulási idő rendkívül rövid. Ez jelentősen csökkenti a belépési küszöböt azok számára is, akik korábban csak nagy teljesítményű gépekhez, drága szuperszámítógépes klaszterekhez vagy MI-alapú hálózatokhoz fértek hozzá. Ennek eredményeként a kvantumrendszerek viselkedése szélesebb kör számára válik elemezhetővé, és a kutatók szerint már három nap után a legbonyolultabb problémákba is belevághatnak akár egy átlagos laptopról.
