
Hogyan írta át a bibliatérkép a gondolkodást
Érdemes megvizsgálni, hogy 1525-ben, éppen 500 éve készült el az első olyan Biblia, amely tartalmazta a Szentföld térképét is. A legnagyobb gond az volt, hogy a térképet megfordították, így a Földközi-tenger keleten szerepelt. Akkoriban Európában olyan keveset tudtak erről a vidékről, hogy a nyomdában senki sem vette észre a hibát. A történtek viszont forradalmat indítottak: a Biblia új formában született újjá, és napjainkban már szinte mindegyik kiadásban találhatók térképek.
Lucas Cranach, az idősebb, térképe nemcsak a bibliai ábrázolásmódot frissítette, hanem fontos szerepet játszott abban is, hogy a kor emberei másképp gondolkodjanak a földrajzi szerveződésről. Ahogy egyre többen fértek hozzá a Bibliához, ezek a térképek új világképet terjesztettek: hogyan kell a világot felosztani, és hol a helyük benne.
Ritkaság az 1525-ös kiadásból
Christopher Froschauer 1525-ös Ószövetségéből csak néhány példány maradt fenn, ezek közül egy a cambridge-i Trinity College Wren Könyvtárában található. Az itt látható térkép ábrázolja a pusztai vándorlások állomásait és az ígéret földjének tizenkét törzsi részre osztását – kifejezetten keresztény módon értelmezve a szent helyeket, összekötve az Ó- és Újszövetséget.
Cranach a középkori térképezési hagyományokra támaszkodott, amelyekben Izrael hosszú, keskeny csíkként jelenik meg. Ez a koncepció a Kr. u. 1. századi zsidó történetírótól, Josephustól származott, aki leegyszerűsítette az egymásnak ellentmondó bibliai leírásokat. Bár a Józsué könyvében (13–19. fejezet) több eltérés tapasztalható a törzsi területek között, a térkép mégis érthetőbbé tette a szövegeket az olvasók számára.
Új vizuális világ a svájci reformációban
Különösen a svájci reformációban vált fontossá a Bibliához való szó szerinti ragaszkodás. Ezért sem meglepő, hogy az első bibliai térkép Zürichben jelent meg. A reformáció idején, amikor bizonyos vallási képek ábrázolását tiltották, a Szentföld térképei elfogadottá és áhítatos segédeszközzé váltak.
A vizuális zarándoklat fogalma is ekkor született újjá: amikor az olvasó végigpásztázta szemével a térképet – például a Kármel-hegyet, Názáretet vagy a Jordán folyót követve –, fejben végigjárhatta a szent történet helyszíneit.
Fordulópont a Biblia fejlődésében
A térkép beillesztése a Biblia történetének egyik legfontosabb mérföldköve lett. Ezzel együtt kell említeni a tekercsről a könyvre való áttérést, az első egykötetes, hordozható Biblia elkészülését (a 13. századi Párizsi Biblia), a fejezetek és versek bevezetését, a reformáció korabeli új előszavakat, valamint a 18. században a prófétai iratok héber költészetként való elismerését. A Biblia sosem volt változatlan könyv, folyamatosan átalakult.
A bibliai térképek és a modern határok
Kezdetben a Szentföld törzsi felosztása elsősorban lelki örökséget jelképezett a keresztények számára. A 15. század végére azonban a bibliai térképek határvonalai elkezdtek önálló életet élni, megjelenve a világ földrajzi térképein is. Ettől kezdve ezek a határok már politikai jelentéssel bírtak. Az új politikai eszmék visszahatottak a Szentírás értelmezésére is: a bibliai szövegekhez illesztették a modern nemzetállamok fogalmát.
A térképek határvonalai már nemcsak isteni ígéreteket, hanem a politikai szuverenitás határait jelezték. Így alakult át az, ahogyan a Biblia földrajzi leírásait értelmezzük – a vallási szimbólumokat átszínezte a politika.
Miért fontos mindez ma is?
Ma is sokan gondolnak iránytűként a Bibliára, ha nemzetekről, határokról, politikáról és területi szerveződésről van szó. Az amerikai határőrség egyik toborzófilmjében például egy helikopteren idézik Izajás 6:8-at, miközben a mexikói–amerikai határ felett repülnek.
A modern társadalom számára veszélyes lehet, ha bárki azt állítja: az ő társadalmi rendjük isteni tekintéllyel bír. Ezek az értelmezések sokszor leegyszerűsítik, sőt félreértik az ősi szövegeket, amelyek egészen más politikai és ideológiai közegben születtek. Ezért mindig óvakodni kell attól, hogy bármilyen társadalmi elrendezést kizárólag isteni alapokra próbáljunk helyezni – mert a Biblia és a határok kapcsolata ennél jóval összetettebb.
