2025. 11. 27., 12:19

Az európai, lassan ébredő MI hozhatja a nagy meglepetést

Az európai, lassan ébredő MI hozhatja a nagy meglepetést
Európa gyakran tűnik lemaradónak az MI fejlesztésében, különösen az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A földrészre jellemző szabályozási akadályok, az energetikai nehézségek és a fragmentált piac azonban fordítva is elsülhetnek: előnyt jelenthetnek a stabil, jövőálló adatközpontok kiépítésében. Miközben a világ versenyt fut a globális adatközponti kapacitás megduplázásáért vagy megháromszorozásáért – ami az elmúlt negyven évben épült infrastruktúra alapján egészen elképesztő, akár több billió eurós beruházásokat igényel –, Európa reális eséllyel marad versenyben, ha továbbra is a saját tempójában halad előre.

Energia: a kulcskérdés, ami mindent meghatároz

Az európai adatközpontok jövőjét mindenekelőtt az energia elérhetősége alakítja. Míg a skandináv országok és Spanyolország bőséges, megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek – ösztönözve ezzel az adatközpont-fejlesztéseket –, addig Németország és az Egyesült Királyság befagyott vagy lassuló piacai kevésbé vonzók a befektetők számára. Olaszország például kiemelkedik az átlagból, hiszen itt csupán fél év szükséges az új adatközpontok elektromos hálózatra kötéséhez, míg az európai átlag négy év.

Ezzel szemben Németországban, Írországban, a Benelux-államokban és a briteknél a hálózat annyira túlterhelt vagy szűkös, hogy sok helyen tényleges leállási moratóriumok léptek életbe. Az is árulkodó, hogy míg az USA-ban nagyjából 5400 adatközpont működik, az európai országok többségében csak 200–300 ilyen létesítmény található. Emiatt a beruházók az ismertebb központi piacok (London, Frankfurt, Amszterdam, Párizs, Dublin) helyett a stabilabb, energiabővelkedő régiókat keresik. Külön figyelmet érdemel, hogy az Egyesült Királyságban a központi kormányzat egyre gyakrabban felülírja a helyi döntéseket, hogy stratégiailag fontos adatközpontok zöld utat kapjanak.

Az energiaárak és az MI robbanásszerű növekedése

A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint az adatközpontok energiafogyasztása a következő két évben 460 TWh-ról akár 1000 TWh-ra nőhet, amelyben az MI a fő húzóerő. Az áramköltség továbbra is az adatközpontok kiadásainak legnagyobb szelete: az Egyesült Királyság például Európa legdrágább áramával dolgozik – a drágulások a háború következményei is. Az üzemeltetőknek azonban mérlegelniük kell: ha egy helyen olcsóbb az áram, de sokkal hosszabb a hálózati csatlakozási idő, az a beruházást is hátráltatja.

A hálózati torlódás ráirányította a figyelmet arra, hogyan lehetne hatékonyabban elosztani az energiát. Korábban például az Egyesült Királyságban az első jelentkező kapta a szabad kapacitást, függetlenül a projekt jelentőségétől. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a ténylegesen megvalósuló beruházások előre ugorjanak a sorban, ezzel visszaszorítva a spekulánsokat, akik gyakran csak kereskedési céllal kötnek le hálózati kapacitást.

Az MI-inferencia: Európa ütőkártyája

Bár valószínűtlen, hogy Európa lesz a hiperskálázású MI-adatközpontok hazája, a piac mégis előnyös lehet a kisebb, felhőalapú vagy MI-inferenciára specializált létesítmények számára. Míg az Egyesült Államokban főként az MI-alapmodellek képzése a fókusz, Európában az inferencia, vagyis a már felépített rendszerek futtatása tarthat igényt a jelentős adatforgalmú és rugalmas központokra. Ezen túlmenően ezek az adatközpontok erősebbek, gyorsabban adaptálhatók a folyamatosan változó technikai igényekre, és a túltermelési buborék kockázata is jóval csekélyebb.

Hasonlóképpen a beruházók régóta a “build-to-suit”, vagyis előre lekötött, ügyféligényre szabott beruházásokban gondolkodnak, ezzel csökkentve az elavulás veszélyét. Az MI-inferencia várhatóan ugyanazokban az adatközpontokban zajlik majd, mint a felhőszolgáltatások, viszont ezeknek nagyobb teljesítménysűrűséget (több mint 20 kW rackszekrényenként) és nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk, különösen a modern, speciális hűtési rendszerek terén.


A szabályozás mint hosszú távú erősség

A sietség kockázatokat rejt: ha az MI körüli felhajtás egyszer kipukkad, rengeteg fölöslegessé vált eszköz, vagyis “beragadt vagyon” maradhat a piacon. Az előrelátó fejlesztők ezért előbb ügyfeleket szerződtetnek, és csak utána indítják el a beruházást; a spekulatív építés már elavult módszernek számít. Ugyanakkor a rövidebb távú, öt–hét éves szerződésekkel dolgozó, kisebb cégek (neo cloudok) továbbra is nagyobb kockázatot hordoznak.

Külön figyelmet érdemel, hogy Európában nincs mindenre sablonszabály: a helyi hatóságok például gyakran szociális vagy környezeti hatásvizsgálatot kérnek az adatközpontok létesítésénél, ellentétben az Egyesült Államok gyakorlataival. Ez a szigorúság hosszú távon előnyt jelent: a létesítmények jobban beágyazódnak a helyi közösségek életébe, és a fenntarthatóság (energia- és vízfelhasználás) terén Európa már most is úttörő szerepet tölt be.

Mindezt figyelembe véve

Az MI-infrastruktúra területén Európa ugyan jelenleg nehéz helyzetben van, de éppen a lassabb, alaposabb fejlődés teremthet maradandó értéket a befektetőknek és a helyieknek egyaránt. A szűkösség megnöveli a jövedelmezőséget, az összetett szabályozás pedig fenntarthatóbb, előrelátóbb beruházásokat kényszerít ki. Az MI-szuverenitás fontossága pedig egyre több befektetőt vonzhat az európai piacra. Hosszú távon Európa nem feltétlenül a sebességről, de annál inkább az alkalmazkodóképességről, a stabilitásról és a kreatív megoldásokról lehet ismert. Az útkeresés közben a kontinensnek bőven akad majd ideje gondolkodni – és ezzel sajátos versenyelőnyre is szert tehet.

2025, adminboss, www.cnbc.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:01

Az óceánok pusztulása megduplázza a klímaválság számláját

🌊 Az óceánok eddig rejtett gazdasági költsége Évtizedeken át a klímaváltozás gazdasági költségeit úgy becsülték, mintha az óceánok értéke nulla volna...

MA 19:56

Az MI felrázza az egyetemet: új korszak a tanulásban

📚 Az elmúlt öt évben a felsőoktatás folyamatos felfordulásként élte meg a változásokat...

MA 19:38

Az űrben felturbózott vírusok lehetnek a szuperbaktériumok veszte?

Amikor kutatók a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldtek E. coli-t fertőző vírusokat, meglepő változások történtek...

MA 19:20

Az ETF-csatában ki nyer: a bitcoinalapú IBIT vagy a sokszínű BITQ?

Felmerül a kérdés, hogy melyik kriptovaluta ETF érdemes igazán a figyelemre: az iShares által támogatott iShares Bitcoin Trust (IBIT), vagy a Bitwise Crypto Industry Innovators ETF (BITQ)...

MA 18:56

Az 1,2 milliárd dollár a Bitcoinba ömlik: jön az új bikapiac?

📈 Egy lényeges szempont, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett spot Bitcoin ETF-ekbe idén eddig 1,2 milliárd dollárnyi friss pénz áramlott be, ezzel megfordítva a decemberi visszaváltásokat...

MA 18:37

Az utolsó ingyenes Windows 10-frissítések: ne maradj védelem nélkül

A Windows 10 támogatása hivatalosan 2025 októberében véget ér, emiatt sok felhasználó aggódhat, hogy mi lesz régi gépével vagy programjaival...

MA 18:19

Az éledező bitcoin-éhség: nagyok és kicsik egyszerre vásárolnak

Az elmúlt egy hónapban a közepes és nagy bitcoin-tulajdonosok 110 000 BTC-t vásároltak, ami a legnagyobb havi növekedés a 2022-es FTX-összeomlás óta...

MA 17:56

A Pandora űrtávcső forradalmasítja az élet utáni hajszát az űrben

Első pillantásra úgy tűnt, hogy a James Webb űrtávcső (JWST) már így is lenyűgöző eredményeket ér el a lakható exobolygók utáni kutatásban, de most egy új társ, a Pandora érkezése új lendületet ad ennek a küldetésnek...

MA 17:19

Az elnöki palota hadat üzen a kriptónak? A Coinbase visszavág

💸 A kriptopiacot felbolygatta a hír, hogy a Fehér Ház esetleg elfordulna a kriptovaluta-piac szabályozását célzó törvény támogatásától, ám a Coinbase vezérigazgatója, Brian Armstrong szerint ennek épp az ellenkezője igaz...

MA 17:04

A nagy Android-csúcsverseny: melyik a legjobb választás 2026-ban?

2026-ban az Android-telefonok kínálata erősebb, mint valaha: fejlett kamerák, izmos processzorok, hosszú üzemidő és akár hét évnyi rendszerfrissítés csábítja a felhasználókat...

MA 16:37

A friss kriptók többsége máris bedőlt

Az utóbbi években indított kriptovaluták több mint fele mára gyakorlatilag megszűnt, derül ki a CoinGecko friss elemzéséből...

MA 16:20

Az első lakás: ugródeszka a vagyonhoz, vagy drága zsákutca?

A lakásvásárlás hosszú évek óta az amerikai álom fontos része, de ma már egyre több fiatal számára szinte elérhetetlen...

MA 15:55

Az egész világháló leállhat egyszerre?

Senki sem várta volna, hogy az internet nélkülözhetetlenné válik a mindennapokban, legyen szó munkáról, szórakozásról vagy kommunikációról...

MA 15:38

Az utca hősei: a városok titkos fegyverei a fenntarthatóságért

🛠 A világ 330 városa nemrég közös fogadalmat tett a fenntarthatóbb és igazságosabb városi élelmiszerrendszerek kialakítására...

MA 15:21

Az okostelefonos MI-chipek: nyolc évünk volt, mégis toporgunk

📱 Az elmúlt nyolc évben gyökeresen megváltozott az okostelefonok belső világa: megjelentek a dedikált MI-chipek, a Neural Processing Unitok (NPU-k)...

MA 15:02

Az új GhostPoster-átverés már 840 ezer böngészőt fertőzött meg

Ismét 17 kártékony böngészőbővítmény bukkant fel a Chrome, Firefox és Edge áruházakban, köztük olyan népszerű kiegészítőkkel, mint a Google Translate, a YouTube Download vagy az Adblock Ultimate...

MA 14:56

Az új Galaxy Z TriFold: telefonhoz óriás, tablethez törpe

A hajlítható kijelzős telefonokban gyerekkori izgatottságomat érzem visszaköszönni. A közel egy évtizeddel ezelőtt bemutatott első Galaxy Foldnál lenyűgözött, hogy egy táblagép méretű kijelző elfért a zsebemben...

MA 14:37

Az első 32 TB-os HDD-k megérkeztek: a Seagate ismét nagyot lép

💻 A Seagate bejelentette, hogy megkezdte a 32TB kapacitású merevlemezek szállítását, melyek a vállalat új generációs, hőasszisztált mágneses rögzítési (HAMR) technológiájára épülnek...

MA 14:19

Az emberiség visszatér a Holdra: itt a NASA új óriásrakétája

A NASA történelmi pillanatra készül: 1972 óta először indíthat újra űrhajósokat a Holdhoz...