A kulcs a részletekben rejlett
A zsírsejtek (adipociták) sokkal többet tudnak annál, mint hogy felesleges testzsírt raktároznak. Ezek az energiatartalékok kritikusak a szervezet működése szempontjából. A zsírsejtek lipidcseppekben tárolják a zsírt, amelyet szükség esetén – például étkezések között – hormonok, így az adrenalin hatására, a HSL fehérje segítségével szabadítanak fel. A HSL-t eddig kapcsolóként tartották számon, amely beindítja az energiafelszabadítást. A feltételezés az volt, hogy a fehérje hiányában a zsír felgyülemlik, azonban a kutatások ezzel szemben azt mutatták: egerekben és emberekben is HSL-mutáció esetén nem jön létre elhízás, hanem zsírszövetvesztés (lipodisztrófia) jelentkezik.
A zsírszövet titkos irányítóközpontja
A kutatók továbbra is meglepő részletekre bukkantak: a HSL nemcsak a zsírcseppek felszínén dolgozik, hanem a zsírsejtek magjában is aktív. Ott más fehérjékkel együttműködve egy olyan program része, amely fenntartja az optimális zsírszövetmennyiséget, és egészségesen tartja a sejtek működését. Adrenalin hatására a HSL a sejtmagon kívülre kerül – ez éhezéskor természetes folyamat. Elhízott egerek viszont tartósan magas HSL-szintet mutatnak a sejtmagban, ami a szabályozás felborulására utal.
Új nézőpont a zsíranyagcseréről
Ebből adódóan a HSL eddig ismert funkciója – mint zsírmobilizáló enzim – kiegészül azzal, hogy a zsírsejt magjában is alapvető fenntartó szerepet tölt be. Hiánya lipodisztrófiát okoz, és segít megmagyarázni, hogy az elhízás és a zsírszövetcsökkenés miért vezethet hasonló anyagcsere- és szív- és érrendszeri zavarokhoz.
Egyre aktuálisabbak ezek az eredmények: Magyarországon is minden második felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, világszerte pedig 2,5 milliárd embert érint a probléma. Az elhízás növeli a cukorbetegség, szívbetegség és egyéb egészségügyi gondok kockázatát, valamint gyakran rontja az életminőséget. Továbbra is kulcsfontosságú a tudományos kutatás, hogy megelőzhetők legyenek ezek a kockázatok, és javuljon a betegek ellátása.
