Megzavart boldogságmolekula: mi történik az agyban?
Azoknál, akik mind kannabiszt, mind dohányt használnak, jelentősen megváltozik az agyi kémia a csak kannabiszt fogyasztókhoz képest. PET-vizsgálatok szerint az együtt használóknál magasabb egy FAAH nevű enzim szintje, amely gyorsabban bontja az anandamidot – azaz az agy természetes boldogságmolekuláját. Ennek szintje lecsökken, és ez szorongást, depressziót, valamint gyakoribb visszaesést okozhat. Nem kizárt, hogy ez magyarázza, miért gyakran sikertelenebb a leszokás azoknál, akik mindkét szert használják.
Kanadai adatok, magyar vonatkozások
Kanadában minden huszadik rendszeres kannabiszhasználó veszélyeztetett a függőség szempontjából, gyakori fogyasztóknál ez az arány minden harmadikra nő. Bár általánosságban a dohányhasználat csökken, a többség a marihuánát mégis dohánnyal együtt fogyasztja. Jellemző példa erre, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatalok között ötből hárman naponta gyújtottak rá. A vizsgálatban 13 fiatal felnőtt vett részt: nyolcan csak kannabiszt, öten mindkettőt használták; utóbbiak 1–12 cigarettát szívtak naponta, napi átlagos kannabiszfogyasztásuk pedig valamivel több mint egy gramm volt. Mivel az adatok máshonnan származtak, kifejezetten dohányos kontrollcsoport nem volt, így elképzelhető, hogy a hatás dohány nélkül is megjelenik, de a kutatók szerint mégis inkább a két szer közös hatásáról van szó.
Már keresik a megoldást
A kutatók most azt vizsgálják, vajon önmagában a dohány vagy a nikotinos e-cigaretta is hasonló hatást vált-e ki az endokannabinoid rendszerben. Jelenleg csak viselkedésterápiákat alkalmaznak a kannabiszfüggőség kezelésére, így a mechanizmus pontosabb megértése felgyorsíthatja a gyógyszeres terápiák fejlesztését – főként azoknál, akik a kannabiszt dohánnyal együtt fogyasztják.
