Barátság vagy ellenség? – A növényi immunválasz kapcsolója
A kutatók az Aarhusi Egyetemen most sikeresen azonosították azt a kulcsfontosságú „kapcsolót”, amely meghatározza, hogy a növény barátságosnak vagy ellenségesnek tekinti-e a talajlakó baktériumokat. A növényi sejtfalon található receptorok érzékelik, milyen jelet kapnak: az „ellenségek” riasztják az immunrendszert, míg a „barátok” szimbiózis révén segítik a tápanyagfelvételt. A szimbiotikus együttműködés tehát egyetlen fehérje két aminosavának módosításán múlhat.
A kutatók azonosítottak egy fehérjeterületet, amelyet Symbiosis Determinant 1-nek neveztek el. Ebben a szakaszban mindössze két aminosavcsere elég volt ahhoz, hogy a receptor immunválaszból szimbiózisra váltson. Ebből adódóan a növény maga dönti el, elutasítja-e vagy befogadja a nitrogént megkötő baktériumokat.
Áttörés új növényfajoknál – Közelebb a műtrágyamentes gabonához
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a módszert már két növénynél is sikerrel alkalmazták: a Lotus japonicusnál és az árpánál is elérték, hogy a növény képes legyen szimbiózisra lépni a segítő baktériummal. Ez azt jelenti, hogy kis módosítással egy új növényfaj is képessé válhat saját nitrogénellátásának megteremtésére, akár a búza, a kukorica vagy a rizs esetében is.
Ebből adódóan, ha sikerül megtalálni a többi hiányzó összetevőt is, a jövőben akár a legelterjedtebb gabonák is műtrágya nélkül termeszthetővé válhatnak. Ez pedig drasztikusan csökkentheti a mezőgazdaság környezeti terhelését, miközben a világ lakosságát is fenntarthatóbban lehet élelmezni.
