Űrszemétből származó fémek jelentek meg a sztratoszférában

Űrszemétből származó fémek jelentek meg a sztratoszférában
Világszerte egyre több átmeneti fémet juttatunk a sztratoszférába, ami komoly következményekkel járhat a Föld légkörének kémiájára. Bár a klór-fluor-karbonokat (CFC-ket) már betiltottuk, amivel sikerült megszüntetni az 1980-as években felfedezett ózonlyukat, most egy újabb, kevésbé ismert veszélyforrás bontakozik ki: a műholdak rövid élettartamuk (kb. 5 év) után az atmoszférában elégnek, ezzel jelentős mennyiségű fémet juttatva a felső légkörbe.

Egyre több fém kerül a levegőbe

Lényeges, hogy bár a meteorok évente természetes módon is anyagokat juttatnak a légkör felső rétegébe, a műholdak és rakéták által kibocsátott tömeg ennek jelenleg csak kb. 7 százaléka. Ugyanakkor ezek jóval több fémet tartalmaznak, mint a főként szilikátokból álló meteorok, így a fémek mennyisége már közelíti a természetes források 16 százalékát. 2015-ben még csak 18 elem szintjét növelték meg leginkább az emberi eredetű kibocsátások, 2024-re viszont már 24 ilyen elem volt, és várhatóan ez a szám tíz éven belül eléri a 30-at is.

Az átmeneti fémek veszélye

A felszabaduló elemek közül sok, mint a lítium vagy az ón, viszonylag ártalmatlan, de több is akad köztük, amelyek katalitikus tulajdonságuk miatt súlyos légköri következményeket idézhetnek elő, például a réz (vezetékekben, NYÁK-lapokon) vagy a titán (szerkezeti elemekben). Ezek jelenléte képes lehet olyan kémiai reakciókat elindítani, amelyek akár az ózonréteget is pusztíthatják, hasonlóan a CFC-khez. Ráadásul a Starlinkhez és a Kuiperhez hasonló mega-műholdflották miatt az elmúlt évtizedben több mint a duplájára nőtt a kibocsátott átmeneti fémek mennyisége.

Három fő kockázat

Az így a légkörbe kerülő fémek három módon is károsíthatják a környezetet. Egyrészt közvetlenül katalizálhatnak ózonpusztító reakciókat. Másrészt felhőmagként viselkedhetnek, megváltoztatva a felhőképződést és ezzel az időjárási rendszereket. Harmadrészt a mikrorészecskék a napsugárzás visszaverésével vagy elnyelésével – nem előre látható módon – hűthetik vagy melegíthetik a Földet.

Ugyanakkor jelenleg gyakorlatilag semmit sem tudunk ezek közvetlen hatásairól, például a titán katalitikus képességéről vagy a lítium fényvisszaverő tulajdonságairól.


Kutatni kell, mielőtt még nagyobb baj lesz

A fentiek tükrében elengedhetetlen volna pontosabban felmérni, hogyan hatnak ezek a fémek a légkörre, főleg az egyre gyorsabban növekvő műholdflották fényében. Amíg nem kapnak nagyobb támogatást a kutatók, addig csak remélhetjük, hogy tanultunk a CFC-k okozta válságból, és időben lépünk, mielőtt késő lesz.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te szerinted felelősen járunk el, amikor ilyen mennyiségű fémet juttatunk a légkörbe?
  • Te hogyan oldanád meg ezt a problémát?
  • Te elsőként a kutatásra vagy inkább az azonnali szabályozásra helyeznéd a hangsúlyt?


Legfrissebb posztok

MA 15:18

Az élet szikrája: RNS születhetett magától az ősi Földön

⚡ Évmilliárdokkal ezelőtt, nem sokkal a Föld kialakulása után, már jelen lehettek azok az anyagok, amelyekből az élet kialakult...

MA 15:02

A biztosítatlan gyerekek nagyobb eséllyel halnak meg rákban

Több mint négymillió, 19 év alatti amerikai gyermek maradt egészségbiztosítás nélkül 2024-ben...

MA 14:48

Az amerikai szabályozás enyhül, a PayPal bankká lépne elő

A PayPal bejelentette, hogy saját bank alapítására készül az Egyesült Államokban, miután Utah államban benyújtotta ipari hitelintézeti engedélykérelmét...

MA 14:34

Az Ofcom rászállt a BT-re és a Three-re a súlyos leállások miatt

⚠ Júniusban és júliusban a BT és a Three mobilhálózatai komoly üzemzavarokat szenvedtek el az Egyesült Királyságban, amelyek során az ügyfelek nem tudtak hívásokat indítani vagy fogadni, sőt, a segélyhívó szolgáltatások sem voltak elérhetők...

MA 14:20

Az elbukott Roomba: így úszott el az otthoni robot jövője

Amikor 2005-ben először vittem haza a saját Roombámat, egy lépéssel közelebb éreztem magam A Jetson család álomvilágához – ahhoz, hogy egy robot takarítson helyettem...

MA 14:03

Az RC4 bukása: a Microsoft száműzi a veszélyes titkosítást

Több mint negyedszázadon át volt része a Windows-rendszereknek egy olyan titkosítási algoritmus, amelyet a hackerek aranybányának tekintettek...

MA 13:50

Az új Kim Kardashian-skin tarol a Fortnite-ban

A Fortnite történetében már megszokottak a sztárkollaborációk, de Kim Kardashian színre lépése egészen új szintet jelent...

MA 13:34

Az orosz GRU éveken át csapott le a kritikus infrastruktúrára

A fejlett orosz kibertámadások évek óta komoly veszélyt jelentenek a nyugati energia-, távközlési és technológiai szektorra...

MA 13:03

Az MI-től tényleg emberibbé válnak a főnökök?

📈 Fontos kérdés, hogy mit jelent az, ha a vállalatok a döntéshozatali folyamatokban mind nagyobb teret adnak az MI-nek, amely eddig inkább csak végrehajtó feladatokat látott el...

MA 12:49

A Ford a szerverparkokban újít: autóakkukból energiabank

🚗 A Ford stratégiát vált, és hatalmas akkumulátorokat kezd gyártani, kihasználva a globális adatközpont-építési hullámot...

MA 12:34

A OnePlus Turbo óriási akkumulátorral robban be

A OnePlus új lendületet vesz: legújabb fejlesztése, a OnePlus Turbo-széria hangos belépőt ígér az okostelefonok piacán...

MA 11:50

A Magdala-kő rejtélye: a világ legkorábbi jeruzsálemi menórája

Egy zarándok több mint 2000 éve örökíthette meg emlékeit a Magdala zsinagógában fellelt kőtömbbe vésett menóra formájában, amelyet a tudósok ma a világ legrégebbi ilyen ábrázolásaként tartanak számon...

MA 11:34

Az év szava idén: MI-szemét

🚬 Az MI által gyártott értéktelen tartalmak annyira elterjedtek 2025-re, hogy az egyik legnagyobb angol szótár, a Merriam-Webster is felvette a szenny (slop) kifejezést új jelentéssel...

MA 11:17

Az életüket kockáztató kolibrik: a természet középkori lovagjai

A zöld erdei kolibri csillogó tollazatával és tűhegyes, hosszú csőrével nemcsak a nektárgyűjtés mestere a közép- és dél-amerikai őserdőkben, hanem igazi harcos is, ha eljön a párzási időszak...

MA 11:02

Az MI miatti csiphiány megdobhatja a mobilok árait

📱 Az MI-vezérelte csiphiány jelentős drágulást hozhat a mobiltelefonok piacán 2026-ban. Az okostelefonok átlagos eladási ára várhatóan 6,9%-kal nő, főként a memóriachipek árának ugrásszerű emelkedése miatt...

MA 10:59

Az év biológiai áttörései: emlékezet, evolúció és az MI legfurcsább titkai

🔬 Tipikus, hogy egyetlen év biológiai felfedezései is képesek megváltoztatni mindazt, amit tudni vélünk magunkról, az állatokról – vagy akár a gépekről...

MA 10:51

A hatalmas SSD, ami valahogy elkerülte mindenki figyelmét

👀 Egy alig ismert lengyel adattároló cég, a Goodram Enterprise csendben piacra dobott egy 122,88 TB kapacitású, PCIe 5...

MA 10:45

Az új klímamodell felforgathatja Ausztrália jövőjét

🌎 Ilyen eset például, amikor az éghajlatváltozás mindent átalakít: otthonainkat, élelmiszer-termelésünket, a bozóttüzek, áradások és hőhullámok kockázatát...

MA 10:38

Az óriáshőszivattyúk forradalma: így alakul át a jövő energiája

A Rajna vízéből energiát nyerő megaberendezések Németországban, Mannheim városában olyan óriási csövet szerelnek fel, amelyben bárki kényelmesen, állva átsétálhatna: ez a cső másodpercenként 10 000 liternyi vizet szív fel a Rajnából...