Az igazi barátokra nem egy buli után találunk rá

Az új élethelyzetekben – legyen szó költözésről vagy munkahelyváltásról – mindenki hallja a jó tanácsot: vegyél részt programokban, barátkozz! Elsőre logikusnak tűnhet, hogy az aktív közösségi élet jelentősen bővíti a baráti kört. Ugyanakkor kutatások szerint nem elég csak jelen lenni: a közösségi hálók fejlődése bonyolultabb, mint hinnéd.

Lényeges szempont, hogy a kapcsolatok lassan érnek

A Hirosimai Egyetem kutatócsoportja Makoto Chikaraishi vezetésével feltérképezte, miként változik a szociális háló az idők során. A szociális kapcsolatok dinamikusan alakulnak – folyamatos kölcsönhatások határozzák meg, hogy a sok „vetett magból”, vagyis alkalmi találkozásból végül mennyi nő ki tartós kapcsolattá. Ráadásul a társadalmi és járványügyi intézkedések – mint amilyen a COVID–19 miatti kijárási szigorítás – is meghatározzák a barátkozás terepét.

Hogyan születnek a valódi barátságok

A kutatók 2019 tavaszán a Tokiói Egyetem friss nemzetközi hallgatóit vizsgálták. Felmérték, kivel töltik a szabadidejüket, majd három héten keresztül naplót vezettek a közös programokról. A programok négy kategóriába sorolhatók: rendezvény, közös étkezés, buli és valamiféle egyéb szabadidős program – például kirándulás. Bár mindössze 16 diák vett részt a kutatásban, 21 nap alatt 1 344 alkalommal döntöttek a közös programok mellett, 435 ilyen esemény jött létre. Ezek során 550 új találkozás történt, de végül csupán 183 maradt meg a későbbi kérdőívekben is említett kapcsolatok között. Átlagosan egy diák 86 találkozást élt át három hét alatt, ezekből azonban mindössze 13 maradt meg tartós kapcsolatként.

Ugyanakkor a szabályozás erősen lefékezheti a hálók bővülését

A kutatók ezt az adatbázist alapul véve egy szimulációs modellt dolgoztak ki, 10 országból érkező 200 nemzetközi diákot feltételezve. Az eredményekből jól látszik: korlátozások mellett, például járvány idején, a szociális hálózat bővülése akár harmadával is visszaeshet.

A fentiek tükrében: tervezni kell a kapcsolatokat is

Lényeges, hogy nemcsak a személyes találkozások mennyisége, hanem a kölcsönhatások minősége is meghatározó. Várható, hogy a kutatók a jövőben még nagyobb adatbázisokkal, sőt közlekedési szimulációkkal is összekapcsolják a modellt. Így a várostervezők a közlekedés mellett a közösségi élet szempontjaira is ráláthatnak – hiszen az élhető városokban nemcsak közlekedni, hanem barátkozni is tudni kell.

2025, adminboss, phys.org alapján

Share on Social Media