Az igazi halálos harapás: Mérgeskígyó-támadások lelassítva
A mérgeskígyók támadása eddig valóságos titok volt, hiszen mozdulataik szinte láthatatlanok – mindössze tizedmásodperc alatt csapnak le zsákmányukra. Most először sikerült szupergyors kamerákkal részletesen rögzíteniük a kutatóknak, pontosan hogyan juttatják be mérgüket ezek a ragadozók.
Lebilincselő támadások a Venomworldben
A franciaországi Venomworld állattelepen orvosi zseléből készített „áldozatokat” lógattak ki harminchat különböző mérgeskígyófaj elé. A kígyók viselkedését egyszerre több, nagy sebességű kamerával vették fel, így minden részlet tökéletesen látszott, ahogy belemélyesztették fogaikat a műizomba. Egy-egy támadás mindössze 0,1 másodperc alatt végbement – gyorsabban, mint ahogy a legtöbb emlős egyáltalán észlelné a veszélyt.
Háromféle gyilkos technika
A viperák villámgyorsan, tekert testhelyzetből ugranak, és bár néha nem találják el rögtön a legjobb szöget, ilyenkor kihúzzák méregfogaikat, majd újra belemélyesztik, hogy biztosan be tudják fecskendezni a mérget. Az elapidák, például az érdespikkelyű halálvipera (rough-scaled death adder) és a fokföldi korallkígyó (Cape coral snake), alattomosabbak: egészen közel kúsznak a préda bőréhez, kissé meglazítják állkapcsukat, majd többször is ráharapnak, hogy minél tovább folyhasson a méreg.
Két kolubrid – a mocsári kígyó (mangrove snake) és a Fischer-fáraókígyó (Fischer’s tree snake) – úgynevezett hátsó méregfoggal dolgozik. Ezek a fogaik a felső állkapocs hátulján vannak. Amikor például a Fischer-fáraókígyó rátámadt a műzsákmányra, fogaival hátra–előre húzta a gélen, félhold alakú sebeket ejtve, így minél több mérget tudott bejuttatni.
A kutatók szerint a jövőben azt is érdemes vizsgálni, hogy a préda mérete befolyásolja-e a kígyótámadás gyorsaságát és sikerességét.
A YouTube és a Meta jelentős perekben veszítettek a közösségi médiafüggőség miatt, amelyek komoly változásokat indíthatnak el az online platformokon...
Egy ködös téli napon Austin repülőterén három évvel ezelőtt majdnem katasztrófa történt: egy FedEx teherszállító gép hajszál híján egy utasokkal teli Southwest Airlines gépnek ütközött, miután mindkettő ugyanarra a kifutóra kapott engedélyt...
🛰 Érdemes megemlíteni, hogy a GPS és más hasonló rendszerek már eddig is forradalmasították, milyen egyszerűen és pontosan lehet meghatározni bármilyen földi pontot...
🕵 Az FBI igazgatója, Kash Patel személyes Gmail-fiókját iráni kapcsolatokkal rendelkező Handala hackercsoport törte fel, és a szerzett információkat – köztük fotókat, privát dokumentumokat, valamint levelezéseket – nyilvánosságra hozták...
🙁 Bár az új Pixel 10a március óta elérhető, súlyos hibákkal eddig nem találkoztak a magyar felhasználók, néhány apróbb, idegesítő problémával azonban továbbra is számolni kell – ahogy az már megszokott egy frissen piacra dobott telefonnál...
A közelmúltban a digitális óriások eltökélten haladtak afelé, hogy működésüket teljes egészében megújuló energiára állítsák át, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz...
Érdemes megvizsgálni, hogy mennyire éri meg az új iPhone 17E-t választani, ha nagyjából hasonló áron, akár még jobb alternatívák is léteznek a korábbi iPhone-modellek között...
Az elektrosztatikus jelenségeket mindenki ismeri: ha lufit dörzsölsz a hajadhoz, a hajszálak szétállnak, vagy egy szőnyegen végigsétálva apró kisülésekkel sokkolsz másokat...
Tipikus példa arra, amikor az MI nemcsak gyorsít, hanem új szintre emeli a gyógyszerkutatást: az amerikai gyógyszeróriás, az Eli Lilly, 1000 milliárd forintos (2,75 milliárd USD) szerződést kötött a hongkongi Insilico Medicine-nel, hogy világszerte elérhetővé tegyék a mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszereket...
A mikroműanyagok kutatása közben gyakran használt nitril- és latexkesztyűk jelentősen torzíthatják a laboreredményeket – legalábbis ez derül ki a Michigani Egyetem friss vizsgálatából...
