
A színészi pálya kezdetei és sikerei
Színészcsaládba született: Gene és Kathleen Lockhart lányaként már fiatalon a világot jelentő deszkákon és a kamerák előtt találta magát – az 1938-as Karácsonyi ének (A Christmas Carol) című filmben a teljes család együtt szerepelt. Komoly filmes karrierje olyan nevekkel fonódott össze, mint Howard Hawks, Judy Garland vagy Lana Turner. Bár gyerekszínészi korszaka után kevesebb filmszerepet kapott, a Lassie világa már 1945-ben magával ragadta, amikor szerepet vállalt a Lassie fia (Son of Lassie) című filmben. Egy évtized múltán átvette Ruth Martin szerepét a Lassie tévésorozatban; több mint 200 epizódban láthattuk Timmy anyjaként.
Tévés legenda: a Lassie-től az Elveszve az űrben-ig
Jelentőséggel bír, hogy Lockhart olyan műsorokban tűnt fel visszatérően, amelyek mára meghatározó részévé váltak a televíziózásnak. Az 1965-ben indult Elveszve az űrben (Lost in Space) sorozatban Maureen Robinsont, a biokémikus édesanyát alakította. Tudományrajongása és NASA-őrülete révén később a valós űrkutatási program nagykövetévé is vált. Mindezek dacára mindig volt helye a tévé különc oldalán is: komédiákban, mint a It’s Garry Shandling’s Show, a Get a Life és a The Drew Carey Show, gyakran kikacsintott a nézőkre, reflektálva saját „tévémama” státuszára.
Színes és aktív élet a reflektorfényen túl
Összességében elmondható, hogy Lockhart példás életet élt a kamerákon kívül is. Kétszer házasodott, és szenvedélye volt a rockzene, a politika és a kalandok világa. Elmondása szerint imádta a koncerteket, vezetett katonai tankot, repült hőlégballonnal és vitorlázott motor nélküli géppel is – sokszor olyan dolgokat csinált, amelyek nem illettek a „tökéletes anya” képéhez.
Politikai elkötelezettség és újságírói szenvedély
A politika iránti rajongása, valamint újságírói kíváncsisága révén több elnökválasztási kampányt végigkísért az ötvenes-hatvanas években, köztük John F. Kennedy és Richard Nixon kampányát. Élete végéig három napilapot olvasott naponta, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen tisztában lenni az újságírás és a hírek világával. Egy ritka kiváltságot is kiérdemelt: örökös belépőt kapott a Fehér Ház sajtótermébe, ahol 1957-től 2004-ig rendszeres vendég volt.
Jelentőséggel bír, hogy June Lockhart mindvégig megőrizte derűjét, két lábbal állt a földön, és nem félt ikonikus tévémama-szerepét is humorral kezelni – miközben személyiségével, kíváncsiságával és aktivitásával sokkal többet adott annál, mint amit a képernyőn láthattunk.
