Az MI betör az alkalmi munka világába
Az Uber új programjában a sofőrök már nemcsak utasokat szállítanak, hanem pénzt is kereshetnek különféle mikromunkák elvégzésével: például fotókat készítenek, hangfelvételeket töltenek fel, és így járulnak hozzá az Uber MI-rendszereinek fejlesztéséhez. Ez a lehetőség elsőre úgy tűnik, mintha újabb bevételi forrást teremtene, de valójában felgyorsítja az önvezető autók elterjedését – vagyis közvetve a sofőrök saját szerepét teszi feleslegessé.
Az Uber már most is kínál autonóm taxiszolgáltatást, például Atlantában és Austinban a Waymo autóival, és terveik szerint ezt a rendszert több városra is kiterjesztik. Ezzel egy időben a Waymo és a DoorDash közös kísérleti szolgáltatást indított Phoenixben: itt már önvezető járművek végzik a kiszállítást.
Feje tetejére álló munkaerőpiac és bérverseny
Noha a mesterséges intelligencia előretörésének közvetlen haszonélvezői a technológiai cégek, az alkalmi munkások egyre nehezebb helyzetbe kerülhetnek – például a kanadai átmeneti külföldi munkásprogramban részt vevők, akik eddig a legolcsóbb munkaerőnek számítottak. Miután az automatizálás kiszorítja az emberi munkaerőt, a kizsákmányolásra vagy olcsó munkaerőre építő üzleti modellek alapjai is meginognak.
A társadalmi feszültségek sem enyhülnek: sokan úgy érzik, hogy a modern kapitalizmus mindenkit „bérszolgaságba” taszít. Az MI előretörése ezt a helyzetet csak kiélezi – hiszen a gépeknek nincsenek jogaik, nem panaszkodnak, nem kérnek fizetésemelést, és sosem mennek szabadságra. Így egyre többen érzik magukat kiszolgáltatottnak egy gépesített, embertelen gazdaságban.
Bérszolgaság vagy robotizált utópia?
Az „alkalmi munkás” sokak szerint sosem jelentett valódi karriert vagy biztos megélhetést – csupán lehetőséget azoknak, akik más alternatíva híján vállalták ezt. Most ezt a lehetőséget is elvehetik az MI-vezérelt rendszerek, amivel nemcsak elbocsátások jöhetnek, hanem az egész piaci logika is megkérdőjeleződik. Hiszen ha csak robotok dolgoznak, de nincs, aki megvásárolja a termékeket vagy igénybe veszi a szolgáltatásokat, a kereslet-kínálat rendszere is összeomlik.
A cégek abban bíznak, hogy a saját önvezető flottájuk olcsóbb lesz, mint a jelenlegi modell, ahol az emberek saját autóikkal dolgoznak. Ám a túlzott technológiai optimizmus gyakran tévútra vezet: az automatizált járművek sorra hibáznak, lerobbannak, vandalizmus áldozatai lesznek, vagy összezavarodnak bonyolultabb helyzetekben. Noha a mesterséges intelligencia látványos eredményeket mutat, egy valóban mindenre alkalmazható, önálló intelligencia (mint a sci-fi filmekben szereplő HAL 9000 – 2001: Űrodüsszeia, eredeti cím: 2001: A Space Odyssey) még messze van.
Az automatizált jövő árnyoldalai
Egyre több példa mutatja, hogy az autonóm rendszerek gyakran csalódást okoznak: az önvezető autók nem tudnak ajtóig szállítani csomagot, a robotok csak az utcán tudják átadni az ételt, ráadásul a fejlesztések üteme lassabb, mint várnánk. Az iparági szakértők szerint azonban hosszabb távon a mesterséges intelligencia mégis forradalmasíthatja a piacot.
Például a jutalékalapú mikromunkák – ahogy az Uber most bevezeti – régóta léteznek „darabbérként”. Azonban a gig economy éppen azért jött létre, hogy a nagy cégek kikerüljék a munkaügyi szabályokat és a minimálbért. Most, amikor hirtelen automata rendszerek válthatják le az embereket, újra felmerül a kérdés: kié lesz a munkáért és a haszonért folytatott harc?
Mi jön az Uber után?
Érdekes kontraszt, hogy amikor az Uber 2010-ben elindult, szinte hihetetlennek tűnt, hogy idegenek autóiba szállunk – aztán széles körben elterjedt, ma viszont már a teljes eltűnésétől tartunk. Különösen fontos kiemelni, hogy a történelem során minden technológiai váltás után új munkák, új szakmák jelentek meg, és valószínűleg most is így lesz. Ami biztos: a mesterséges intelligencia már most radikálisan átalakítja a gig economyt, és ebből olyan piaci és társadalmi kérdések kerülnek előtérbe, amelyekre még senki sem tudja a választ.
