
Az élőhelyek zsugorodása
A vizsgálat szerint az elefántok mára eredeti elterjedési területük csupán 3,5%-án élnek. Élőhelyük elvesztése, feldarabolódása, valamint az ember–elefánt találkozások egyre gyakoribbá válnak. Rengeteg állatot öl meg áramütés vagy vonatgázolás, az erdőirtás és a bányászat pedig tovább szűkíti mozgásterületüket.
Utolsó menedékek
A Nyugati-Ghátok (Western Ghats) – Karnátaka, Tamilnádu és Kerala trópusi dombvidékein – az egyik utolsó erős bástya maradt, csaknem 12 000 elefánttal. Itt azonban az állományokat egyre jobban elválasztják egymástól az ültetvények, a kerítések és az emberi jelenlét. Északkelet-Indiában, például Asszámban, több mint 6 500 példány él a Brahmaputra árterén.
Mit lehet tenni?
A jelentés hangsúlyozza: a folyosók és az összeköttetések megerősítése, az élőhelyek helyreállítása, a védelem javítása és a fejlesztések negatív hatásainak csökkentése kulcsfontosságú ahhoz, hogy ezek a szelíd óriások megmenekülhessenek.