Lehet, hogy köztünk járnak az univerzum titokzatos vendégei, mikor találkozunk velük?

Lehet, hogy köztünk járnak az univerzum titokzatos vendégei, mikor találkozunk velük?
Néhány napja egy rejtélyes csillagközi vándor haladt el a Mars közelében, ahol jelenleg több nemzet űrszondái kutatják a vörös bolygó múltját. Ez a harmadik olyan intersztelláris objektum, amelyet csillagászok eddig a Naprendszerünkben észleltek, az Oumuamua (jelentése: hírnök, 2017) és a 2I/Borisov (2019) után. Érdekes megjegyezni, hogy a szakértők szerint ezek az intersztelláris látogatók korábban is átszelhették már bolygórendszerünket, de csak az utóbbi évek fejlett távcsöveinek köszönhető, hogy felfedezhettük őket.

Elérhető, de (majdnem) megfoghatatlan vándorok

Július 1-jén észlelték a csillagászok a 3I/ATLAS nevű objektumot, csupán négy hónappal azelőtt, hogy legmélyebben behatolt volna Naprendszerünkbe. Sajnos bolygónk épp akkor a Nap túloldalán volt, amikor ez a jégmaghoz hasonló égitest a legközelebb került volna hozzánk, így nagy felbontású földi megfigyelés szóba sem jöhetett. A 3I/ATLAS legközelebb 270 millió km-re (170 millió mérföldre) jár majd a Földtől decemberben, de ekkor is a Nap fényében szinte láthatatlan marad.

A Mars mellett viszont – ahol a NASA Perseverance marsjárója, a Mars Reconnaissance Orbiter, valamint az európai Mars Express és az ExoMars Trace Gas Orbiter is dolgozik – mindössze 30 millió km-re haladhatott el, ami a lehető legjobb esély volt a megfigyelésére. A James Webb és a Hubble űrtávcsövek, amelyek jóval közelebb vannak a Földhöz, már képeket is készítettek róla. Ezek alapján a 3I/ATLAS magja az Empire State Building (443 m) nagyságától a Central Park méretéig (kb. 3,4 km) terjedhet. Ettől függetlenül a marsi űrszondák optikai rendszerei jóval gyengébbek, így a látvány kevésbé lesz lélegzetelállító. Azonban elegendőek ahhoz, hogy kimutassák: a komaszerű gáz- és porfelhő vízgőzt és egy félmillió kilométeres nátriumexoszférát is tartalmaz.

Az első marsi felvételek már meg is érkeztek az Európai Űrügynökségtől, de a részletes HiRISE-felvételek csak akkor lesznek nyilvánosak, ha a NASA kormányzati leállása véget ér.

Galaktikus múlt és bezáruló pálya

A 3I/ATLAS valószínűleg egy másik csillagrendszerből származik, feltételezhetően egy óriásbolygó gravitációja lökhette ki eredeti otthonából. Naprendszerünk üstökösei is hasonló módon sodródhatnak ki a galaxisba, ha túl közel kerülnek a Jupiterhez. A távoli utazó akár milliárd éveken át is bolyonghatott, mire a Nap közelébe ért.

Sebességét növelve közelíti meg a Napot, elérve a 68 km/s-os (152 000 mph) tempót – túl gyors ahhoz, hogy a Nap gravitációja befogja. Ezért, miután elhalad mellette, visszaröpül a galaxisba, egyszer s mindenkorra eltűnik a szemünk elől.

Földönkívüliek – kell-e erről beszélnünk?

Egy csillagközi objektum alapos vizsgálata a bolygókeletkezés szakértőinek álma. Tudományos értéke vitathatatlan, hiszen koruk jóval megelőzheti a Naprendszer – több mint 4,5 milliárd éves – múltját. Meglepő érdekesség, hogy a kutatások szerint a 3I/ATLAS a Tejútrendszer “vastag korongjából”, ősi csillagok vidékéről származhat, így akár 7 milliárd éves is lehet. Egy ilyen égitest vizsgálata felbecsülhetetlen információkat adhat a világegyetem történetéről.

A természetes eredet szinte teljesen biztos, az MI-rajongók UFO-elméletei ellenére is. Avi Loeb, a Harvard professzora kisebb médiavisszhangot keltett azzal, hogy űrszondát kellene küldeni az ilyen üstökösök közelébe. Javasolta, hogy a Juno szonda pályáját módosítsák a Jupiter körül, hogy elérje a 3I/ATLAS-t. Az ötlet csábító volt, de fizikai és üzemanyag-korlátai miatt lehetetlen, amit Scott Bolton, a Juno vezető tudósa is megerősített.

Ennek ellenére Loeb felvetései új lendületet adtak az érdeklődésnek, bár a médiában inkább összeesküvés-elméletek kaptak lábra. Az azonban tény, hogy a közhangulat alkalmas arra, hogy a jövőben nagyobb támogatást kapjanak az űrkutatási küldetések.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a kutatók keresik a módját, miként lehetne ténylegesen találkozni egy ilyen égi vándorral – azonban a szűk időkeret és a hatalmas sebesség miatt szinte kivitelezhetetlen, hogy időben reagáljanak érkezésükre.


Váratlan esély: készen várni az első csillagközi találkozóra

Colin Snodgrass, az Edinburghi Egyetem csillagásza néhány éve forradalmi ötlettel állt elő: indítsanak egy űrszondát, amely előre nem ismert célra várakozik az űrben, amíg egy érdekes üstökös vagy ismeretlen objektum meg nem érkezik. Az ESA ezt 150 millió euróval (61 milliárd forinttal) támogatja, így a Comet Interceptor küldetés a 2020-as évek végén indulhat.

Az Interceptor feladata, hogy elsőként vizsgáljon meg közelről egy hosszú periódusú üstököst vagy akár egy csillagközi vándort. Ezeket általában legfeljebb egy-két évvel napközelségük előtt fedezik fel, tehát hajszálpontosan időzített, előre leparkolt szondára van szükség, hogy érkezésükkor gyorsan reagálhasson.

Snodgrass reálisan látja: bár kicsi az esély, hogy pont csillagközi objektumot érjen el a szonda, ha mégis, ott hagyná a „hagyományos” üstököst, és vállalná a találkozót. Mivel azonban üzemanyag- és sebességkorlátok is vannak, gyakran a rossz időzítésen múlik minden – például ha most fent lenne egy Interceptor, a 3I/ATLAS-t akkor sem érhette volna el.

A Comet Interceptor tehát egyfajta próba: ha működik, a következő logikus lépés egy igazi csillagközi expedíció lehet.

Az amerikaiak válasza: várakozó űrszonda, új csillagközi remények

Az Egyesült Államokban is hasonló terv körvonalazódik: a Southwest Research Institute Alan Stern vezetésével dolgozik egy elképzelésen, amely szintén előre pályára állított szondával várná a megfelelő vándort az űrben. Stern rámutat: a mai technológiával nem lehet “elkapni” egy ilyen objektumot, de elég, ha keresztezi a pályáját, ehhez pedig főként a Föld pályájáról való kitérítéshez kell elegendő üzemanyag.

Érdemes kiemelni, hogy Stern szerint a szükséges költség beleférne a NASA Discovery-programjára vonatkozó (jelenleg 295 milliárd forint) keretbe.

A lehetőségek bővülnek, mióta idén megkezdte működését a chilei Vera Rubin Obszervatórium (Vera Rubin Observatory), amely évente akár két új csillagközi objektumot is észlelhet, méghozzá korábban, mint a jelenlegi nagy távcsövek. Így, ha több évnyi várakozás alatt legalább öt-tíz lehetőség adódik, az esélyek tovább javulnak.

Jelenleg azonban az európai Comet Interceptor az egyetlen biztosan finanszírozott program. Az ESA tapasztalt üstökösvadász: az 1986-os Giotto (Halley-üstökös, Halley’s Comet) és a 2014-es Rosetta (67P/Churyumov–Gerasimenko) is történelmet írtak. Ezek a szondák is komoly technikai kihívások előtt álltak, de mindegyik új szintre emelte az űrkutatást.

Ennek fényében elmondható: az emberiség küszöbén áll annak, hogy végre valóban közelről is megfigyeljen egy idegen csillagrendszerből származó égitestet, és talán bepillanthat az univerzum történelmének még ismeretlen fejezeteibe.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 15:01

Az új Galaxy S26 véget vethet az időpontütközéseknek

A Samsung Galaxy S26 új MI-funkcióval bővülhet, amely figyelmeztet, ha véletlenül ugyanarra az időpontra szervezel két találkozót...

MA 14:49

Az önvezető taxiknak zöld út New Yorkban – kivéve a várost

🚕 Kathy Hochul, New York állam kormányzója bejelentette, hogy hamarosan olyan jogszabály-tervezetet nyújt be, amely állami szinten legálissá teszi az önvezető taxik (robotaxik) használatát – egyetlen kivétellel: New York városában továbbra is tilosak maradnának...

MA 14:33

A lebénult oktatási minisztérium: diákadatok a hackerek kezén

🔒 A Viktória állam Oktatási Minisztériuma súlyos adatlopási incidens nyomán értesítette a szülőket: ismeretlen támadók hozzáfértek egy adatbázishoz, amely jelenlegi és egykori diákok nevét, iskoláit, évfolyamait, valamint az iskola által kiadott e-mail-címeket és titkosított jelszavakat tartalmazott...

MA 14:17

A legújabb Windows 365-frissítés megint használhatatlanná teszi a Cloud PC-t

💥 A legutóbbi Windows 365-frissítés óta rengeteg felhasználó nem tud hozzáférni Microsoft 365-ös Cloud PC-jéhez...

MA 14:01

Az esők nem segítenek: egyre súlyosabb aszály vár ránk

🌧 Ahogy a Föld melegszik, Nyugat-Európában és Észak-Amerika nyugati részén egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a mezőgazdasági aszályok – még akkor is, ha az éves csapadékmennyiség növekszik...

MA 13:49

A maine-i adatbotrány: 145 ezer ember egészségügyi adata veszélyben

Tavaly súlyos adatvédelmi incidens rázta meg a Central Maine Healthcare (CMH) rendszerét, amely több mint 145 ezer ember érzékeny adatait tette ki a támadóknak...

MA 13:33

A Meta bezárta három VR-stúdióját: vége egy újabb metaverzum-álomnak

💀 A Meta jelentős leépítéssel válaszolt a metaverzum üzletág problémáira, bezárva az Armature, a Sanzaru és a Twisted Pixel nevű VR stúdiókat...

MA 13:17

A bélflóra háborúja az erszényesekben: mikrobák a gyógyszerek ellen

🤿 A legújabb, 23 erszényes fajra kiterjedő kutatás jelentős újdonságokat hozott az őshonos ausztrál állatok bélrendszerének mikrobáiról...

MA 12:50

A jelszavaknál tényleg a méret számít?

Évek óta halljuk, hogy a hosszabb jelszó biztonságosabb. Rakj bele minél több karaktert, legyenek benne számok, szimbólumok, kis- és nagybetűk, és akkor már nagy gond nem lesz...

MA 12:34

Itt az Ammobia áttörése: olcsóbb, zöldebb műtrágya jön

🌱 Érdekes felvetés, hogy az ammónia, a világ egyik legfontosabb vegyszere, mindeddig kevés figyelmet kapott, pedig nélküle a mezőgazdaság gyakorlatilag működésképtelen lenne...

MA 12:01

Az amerikai bitcoin ETF-ek ismét rekordközelben száguldanak

📈 Az amerikai spot bitcoin ETF-ek három hónap óta a legerősebb napjukat zárták, 276 milliárd forint (750 millió dollár) friss tőke áramlott hozzájuk kedden...

MA 11:50

Az offshore szél nagy dobása: olcsóbb áram, vagy újabb viták?

🌀 A brit kormány történelmi mennyiségű új offshore szélerőmű-projektre adott ki szerződéseket, ezzel meghatározó lépést téve a tiszta energia irányába...

MA 11:34

Az olcsó Ubiquiti átjáró nagyító alatt: UXG‑Lite teszt

Az Ubiquiti UXG-Lite egy meglepően kompakt és energiatakarékos hálózati eszköz, amely ideális belépő az Ubiquiti ökoszisztémájába...

MA 11:17

A mesterséges intelligencia sötét oldala a vásárlásban: nő a trükközés

💸 A Google bejelentette új Univerzális Kereskedelmi Protokollját, amely lehetővé teszi, hogy a Gemini és más MI-alapú asszisztensek egyszerűsítsék az online vásárlást...

MA 11:01

A Galaxy S26 végre valódi áttörést hozhat

🚀 Újabb pletyka kering a hamarosan érkező Samsung Galaxy S26-ról, amely szerint végre érdemes lehet készülni a váltásra...

MA 10:57

Az amerikai kibocsátások ismét emelkednek – az MI a fő felelős?

🌎 Az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása két év stabil csökkenés után idén újra növekedésnek indult, és jövőre várhatóan még magasabb lesz...

MA 10:52

A mesterséges intelligencia pontossága ugrásszerűen nő egy egyszerű trükkel

Az MI-modellek világában az utóbbi évek az egyre bonyolultabb kérdésfeltevési módszerek fejlesztésével teltek, hogy minél pontosabb válaszokat kapjunk...

MA 10:43

Az új memóriaválság alapjaiban rázza meg a PC-piacot

💡 Drágulás, szerényebb gépek: hosszú távú krízis a láthatáron Lényeges hangsúlyozni, hogy a memóriahiány, illetve az emiatt folyamatosan dráguló alkatrészek nyomán 2027 végéig tartó áremelkedésekre és visszafogottabb PC-felszereltségre számíthatunk...

MA 10:36

Az új Firefox 147: apró újítások, erősebb védelem

🚀 A Firefox 147-es verziója számos hasznos fejlesztéssel jelent meg. Az egyik legfontosabb újdonság, hogy mostantól támogatja a HTML dialogelemet, így a weboldalakon megjelenő felugró ablakok és párbeszédpanelek natívan jelenhetnek meg a böngészőben...