Az óceán rejtett motorja, hőhullámok szorításában

Az óceán rejtett motorja, hőhullámok szorításában
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az óceánokban zajló folyamatok sokkal nagyobb hatással vannak a klímánkra, mint azt elsőre gondolnánk. Világszerte egyre gyakoribbak az úgynevezett tengeri hőhullámok, amelyek alapjaiban rengetik meg az óceán rejtett, de kulcsfontosságú klímamotorját: a szén-dioxid elnyelését és elraktározását. A legfrissebb vizsgálatok szerint ezek a hőhullámok képesek megakasztani a tengeri szénszivattyút, akadályozva, hogy az elnyelt szén a mélytengerbe jusson – így nő a légkörbe visszajutó szén-dioxid mennyisége, és felerősödnek a klímaváltozás visszacsatolásai.

Amikor az óceán szénszivattyúja lefullad

Az óceán egyik legfontosabb funkciója, hogy képes rengeteg szén-dioxidot elvonni a légkörből. Ez a természetes rendszer úgy működik, hogy a fitoplankton, vagyis az apró, növényszerű élőlények fotoszintézissel szerves anyaggá alakítják a szén-dioxidot. Ezt elfogyasztják a nagyobb állatok, majd ürülék formájában apró szénrészecskék keletkeznek, amelyek süllyedni kezdenek a vízben. Ezek a részecskék áthaladnak az ún. szürkületi zónán (200–1000 méter mélység, vagyis 660–3300 láb), végül pedig a mélytengerben kötnek ki, ahol évezredekre bebörtönzik a légköri szenet.

Bár ez az „óceáni futószalag” alapvetően biztosítja a Föld éghajlatának stabilitását, a tengeri hőhullámok képesek teljesen megzavarni ennek működését. Például az Észak-Alaszka-öböl vizeiben két extrém hőhullámot vizsgáltak, amelyek jelentős változásokat okoztak a planktonközösségek összetételében. Az első, 2013–2015 között, ismertebb nevén „A Folt” (The Blob), majd egy újabb, 2019–2020-ban jelentkezett.

Mi történt a hőhullámok alatt?

A kutatók robotikus mérőeszközök és hajókról végzett, évről évre ismételt planktonvizsgálatok segítségével térképezték fel, hogyan változik az élővilág szerkezete és a szén szállítási útvonala. Mérni tudták a víz hőmérsékletét, sótartalmát, oxigén- és tápanyagtartalmát, illetve a szénrészecskék mennyiségét is a teljes vízoszlopban.

Megállapították, hogy a hőhullámok alapvetően felborították a planktonközösséget – de nem egyformán. 2013–2015-ben, a második évben kiugróan magas széntermelést mértek ugyan a felszínen, de a parányi szénrészecskék nem jutottak le a mélytengerbe, hanem már 200 méter mélységben (kb. 660 láb) feltorlódtak. 2019–2020-ban viszont a felszíni széntöbbletet nem lehetett pusztán a fitoplankton tevékenységéhez kötni; vélhetően a tengeri élőlények által újrahasznosított szén, valamint a felgyűlt szerves hulladék növelte ezt az értéket. Ezek a darabkák főként 200–400 méter között (kb. 660–1320 láb) rekedtek meg, és nem jutottak le a mélytengerbe.

A változások mögött elsősorban a planktonpopuláció módosulása állt. Megugrott például a felszínen élő apró állatok (zooplankton) száma, amelyek azonban nem juttatják gyorsan süllyedő ürülékrészecskék formájában a szenet a mélybe; inkább a felszíni és középső rétegekben tartják azt, ahol újra és újra visszakerülhet a légkörbe.

Miért vészjósló mindez?

Ha az óceán nem tudja megfelelően elnyelni a szenet, azzal jelentősen felgyorsulhat a klímaváltozás. Jelenleg a világ óceánjai az éves, kibocsátott szén-dioxid egynegyedét nyelik el, főként a szénrészecskék leszállítása révén. Ám ha a víz melegebb, kevesebb szén tud végleg a mélybe jutni.

A planktonösszetétel változása dominószerűen befolyásolja az egész tengeri ökoszisztémát: az alapoktól kezdve a nagyobb halakig, sőt, a halászati ágazatig és végső soron az emberi gazdaságig is. Az MI-alapú méréstechnikák, robotikus bóják, pigment- és génvizsgálatok új távlatokat nyitnak az óceánkutatásban. Csak hosszú távú, átfogó monitorozással deríthető ki, hogy egy-egy hőhullám miként változtatja meg tartósan az ökoszisztémát és a szén körforgását.


A fentiek tükrében

A tengeri hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek, nemcsak az élővilág, hanem az egész Föld klímarendszere szempontjából is. A kutatások szerint elengedhetetlen a hosszú távú, folyamatos megfigyelés, hogy megértsük és előre jelezhessük, a jövő hőhullámai miként ingatják meg az óceán szénszivattyúját, és hogyan hatnak a tengeri életközösségekre, a halászatra, az éghajlatra. Mindenki jól felfogott érdeke, hogy ne csak a parton, hanem a hullámok alatt is időben észrevegyük a változásokat, amelyek az egész bolygó sorsát befolyásolják.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Legfrissebb posztok

csütörtök 18:24

Penrose szám: A bizonyíték Isten létére?

Sir Roger Penrose brit matematikus és elméleti fizikus, aki a fekete lyukak szingularitásának és az általános relativitáselmélet új matematikai alapjainak feltárásáért kapott Nobel-díjat, az 1970-es években sokkoló, a tudományos világot megosztó tézist közölt...

MA 14:02

A végtelen sörhab titkát végre megfejtették a svájci kutatók

Sokan úgy érzik, hogy egy hideg sör csak vastag, krémes habkoronával az igazi – ám a hab általában gyorsan összeesik, mire a korsóhoz nyúlnánk...

MA 13:49

Az EU keményít: a DMA az Apple hirdetéseit és térképeit is érintheti

Az Európai Bizottság vizsgálatot indít, hogy az Apple hirdetési szolgáltatása, az Apple Ads, és térképszolgáltatása, az Apple Maps a Digital Markets Act (DMA) nevű szabályozás szigorú előírásai alá tartoznak-e...

MA 13:33

A kannabiszboltok megbetegítik a környéket

💉 A kutatók több mint hatmillió ember adatait elemezték, hogy feltárják, milyen hatással van a kannabiszboltok közelsége a lakosok egészségére...

MA 13:17

Az álmaink velünk nőnek: így alakulnak át az évek során

💫 Gyerekként az álmok világa egészen más, mint idős korban, egy hospice-ágyban...

MA 12:49

Az agy öntisztító rendszere észrevétlenül károsodhat sorozatos fejsérülések után

😷 Felmerül a kérdés, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a sportolóknál ismételten elszenvedett fejsérüléseknek, különösen ökölvívók és MMA-harcosok esetében...

MA 12:17

A vérben lapul az öregedés elleni új csodafegyver?

💊 Új, vérben élő baktérium által termelt vegyületeket fedeztek fel, amelyek meglepően hatékonyak lehetnek a bőr öregedése ellen...

MA 12:04

A végső töréspont: meddig bírja az emberi kitartás?

💪 Mi történik, ha a test tartósan a végletekig terhelődik? Elit ultrafutók, kerékpárosok és triatlonisták segítségével a tudósok most választ kerestek erre, és sikerült felfedniük az emberi állóképesség láthatatlan plafonját...

MA 12:01

A Perseverance marsjáró már a Napot is kémleli

👌 A NASA új feladatot adott a Marson dolgozó Perseverance marsjárónak: a következő két hónapban naponta készít felvételt a Napról, hogy adatokat gyűjtsön a napfoltokról és más naptevékenységekről...

MA 11:50

Az IT-biztonság megöli a lelkesedést? Itt a kiégés ellenszere

A kiberbiztonsági szektorban dolgozni valódi kihívás – a szakma lüktető tempója és a folyamatos éberség nem ismer pihenőt...

MA 11:17

Az ausztrál őslakosok ősi múltja: 60 ezer év és hobbit-rokonság?

Több mint 2 400 ősi és mai óceániai ember genetikai vizsgálata alapján a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy az emberek már 60 000 éve megtelepedtek Észak-Ausztráliában...

MA 11:01

Az egyetlen matekos amerikai elnök: Garfield meglepő bizonyítása

😎 James A. Garfield, az Egyesült Államok 20. elnöke nemcsak politikai pályán, hanem a matematikában is maradandót alkotott: 1876-ban önálló bizonyítást adott a Pitagorasz-tételhez...

MA 10:58

Az iskolák lemaradtak: háttérbe szorul az MI-korszak írása

📚 Az írástudás már régen nemcsak a toll és a papír használatát jelenti – digitális eszközökkel írni ma elengedhetetlen készség...

MA 10:50

Az adatvédelemnek üzent hadat Franciaország: menekül a GrapheneOS

A mobilos operációs rendszert fejlesztő GrapheneOS elhagyta a francia OVHcloud szervereit, mert úgy látják, Franciaország veszélyes hely az adatvédelmet előtérbe helyező, nyílt forráskódú projektek számára...

MA 10:44

Az agy titkos tanulási kódja, amit még az MI sem ért

💡 Bár a mesterséges intelligencia ma már díjnyertes esszéket ír, vagy segíti az orvosokat a betegségek pontos felismerésében, valódi mentális rugalmasságban még mindig messze elmarad az emberi agytól...

MA 10:36

A rejtélyes csernobili fekete gomba, amely akár a sugárzást is felfalja

A csernobili atomerőmű elpusztult reaktorában különös fekete gombát fedeztek fel, amelyet nemcsak a pusztulás után, hanem még napjainkban is vizsgálnak a kutatók...

MA 10:30

Az orosz űrprogram válságban: leállt a fő kilövőállás

🚀 A csütörtöki kilövésnél majdnem tragikus hiba történt a bajkonuri űrközpontban: valaki elfelejtett biztonságosan rögzíteni egy 20 tonnás kiszolgáló platformot, és ez súlyos károkat okozott a kilövőálláson...

MA 10:15

Az Airbus frissítése miatt kitört a légi káosz

✈ Az Airbus 6 000 A320-as repülőgépét sürgősen frissíteni kell világszerte, miután a repülésbiztonsági hatóságok egy váratlan problémát észleltek, amelyet erős napkitörések okoznak...

MA 10:09

A mesterséges intelligencia elviszi a munkahelyeket – így maradsz versenyben

Az MI forradalma alapjaiban alakítja át a pályakezdők lehetőségeit: az alapszintű állások száma csökken, míg a nagyvállalatok egymás után bocsátanak el munkatársakat az automatizáció miatt...