Nobel-díj járt a szabályozó T-sejtek felfedezéséért, amelyek fékezik az immunrendszert

Nobel-díj járt a szabályozó T-sejtek felfedezéséért, amelyek fékezik az immunrendszert
A 2025-ös orvosi Nobel-díjat Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapta megosztva azokért a mérföldkő jelentőségű felfedezésekért, amelyek feltárták szervezetünk immunrendszerének „fékrendszerét”. Az úgynevezett perifériás immun-tolerancia kulcsszerepet játszik abban, hogy testünk képes legyen kordában tartani saját immunsejtjeit, így megelőzve, hogy azok károsítsák az egészséges szöveteket – ez a folyamat nélkülözhetetlen nemcsak a szervátültetések sikerességében, hanem az autoimmun betegségek kezelésében is.

Az immunrendszer kettős arca

Az immunrendszer működése nélkül emberi élet nem létezhetne: védelmet nyújt baktériumok, vírusok és gombák ellen. Ugyanakkor, ha ez a rendszer túlműködik, vagy hibásan azonosítja a saját sejtek egy részét idegenként, autoimmun betegségek, mint például a reumatoid artritisz vagy az 1-es típusú cukorbetegség alakulhatnak ki. Kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy ennek a kettősségnek a szabályozása nélkül a szervezet saját maga ellen indíthat támadást.

A szabályozó T-sejtek forradalma

Már az 1970-es években felmerült, hogy létezhetnek olyan speciális T-sejtek, amelyek képesek visszafogni az immunválaszt, de hosszú ideig nem sikerült meggyőzően igazolni jelenlétüket. Sokan szkeptikusak voltak, mivel a korai kísérletek eredménytelenek voltak – a feltételezés így háttérbe szorult. Sakaguchi Shimon azonban nem adta fel: a japán Nagojában kutatva arra összpontosított, hogy találjon olyan molekuláris „jelzőtáblát”, amely alapján ezek a sejtek felismerhetők.

Az áttörést a CD25 felszíni fehérje felfedezése hozta, amelyet Sakaguchi egérkísérleteiben talált. Ha ezeket a sejteket eltávolították, az immunrendszer szinte minden szervet támadni kezdett. Ezzel sikerült igazolni, hogy a T-sejtek között létezik egy teljes populáció, amely békítőként működik – ezeket nevezték el szabályozó vagy regulatory T-sejteknek.

A FOXP3 gén és a genetikai bizonyíték

A felfedezés másik oldalát az amerikai kutatópáros, Brunkow és Ramsdell jegyzi: Washington államban genetikai módszerekkel igazolták a szabályozó T-sejtek jelentőségét. Egy különös külsejű, rövid életű egértörzset – az úgynevezett scurfy egeret – vizsgálva megtalálták a hibás FOXP3 gént, amelynek mutációja miatt az állatok szervezetéből hiányoztak a szabályozó sejtek, így autoimmun pusztítás indult el. A FOXP3 gén az embernél is kulcsfontosságú: mutációja egy súlyos immunbetegséghez, az IPEX-szindrómához vezet.

Kiemelten fontos, hogy ez volt az a gén, amely végérvényesen bizonyította: a szabályozó T-sejtek egy jól meghatározott, genetikai alapokon nyugvó sejtpopulációt alkotnak. Ezek után már nem volt kérdés, hogy ezek a sejtek valódi, meghatározható funkcióval bírnak.


Klinikai alkalmazások, terápiás lehetőségek

Az elmúlt két évtizedben a kutatók és biotechnológiai cégek – különösen az olyan társaságok, mint a kaliforniai Sonoma Biotherapeutics – igyekeznek a szabályozó T-sejtekkel kapcsolatos tudást terápiás célokra hasznosítani. Egyre több klinikai vizsgálat – jelenleg több mint 200 – zajlik, amelyekben az úgynevezett perifériás immun-toleranciát próbálják kezelni mesterségesen szaporított vagy módosított szabályozó T-sejtekkel.

Az egyik kiemelt terület a szervátültetés: régóta ismert, hogy ha eltávolítják a páciens szabályozó T-sejtjeit, az immunrendszer az idegen szerv ellen fordul. Ugyanakkor, ha sikerül ezeket a sejteket felszaporítani, vagy laboratóriumban előállított, módosított CAR-T változatukat visszajuttatni a szervezetbe, jelentősen javulhat a beültetett szerv elfogadottsága, és nő a sikeres transzplantáció esélye.

Az onkológia területén éppen fordított a cél: mivel a daganatokban gyakran magas a szabályozó T-sejtek aránya, ezek eltávolítása vagy deaktiválása javíthatja a rákellenes immunválaszt.

A jövő: génszerkesztés és MI-alapú terápia

A FOXP3 gén szerkesztése, illetve hibáinak kijavítása reményt adhat azoknak is, akik gyerekkoruktól kezdve autoimmun vagy gyulladásos betegségekkel küzdenek. Több kutatócsoport, köztük Maria-Luisa Alegre csapata is azon dolgozik, hogy MI-alapú módszerekkel optimalizálja a szabályozó T-sejtek előállítását és terápiás felhasználását, személyre szabott kezelési protokollokat kidolgozva.

Következésképpen a szabályozó T-sejtek felfedezése nem csak az immunológia egyik nagy diadala, hanem egy új terápiás korszak alapköve is: egy olyan korszaké, amelyben az immunrendszer nemcsak támadó pajzsként, hanem pontosan szabályozható eszközként működhet – a modern orvoslásban pedig ez lehet a kulcs számtalan eddig gyógyíthatatlan betegség kezeléséhez.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te mennyire bíznál abban, hogy a génszerkesztés hosszú távon is biztonságos lesz?
  • Ha kutató lennél, kipróbálnád magadon egy új immunterápiát, mielőtt másokon alkalmaznák?
  • Szerinted helyes lenne, ha a jövőben minden autoimmun betegséget mesterségesen létrehozott sejtekkel kezelnének?



Legfrissebb posztok

A MI miatt reszketnek a YouTube-sztárok
MA 12:01

A MI miatt reszketnek a YouTube-sztárok

MrBeast, vagyis Jimmy Donaldson – a világ legnagyobb YouTube-sztárja, több mint 634 millió követővel és évi 31 milliárd forintos (85 millió USD) bevétellel – komolyan aggódik a MI...

Mitől működnek együtt az amerikai városok már 170 éve
MA 10:55

Mitől működnek együtt az amerikai városok már 170 éve

🌎 Az amerikai városok lenyűgöző fejlődési pályát jártak be az elmúlt közel két évszázad során. Forradalmi technológiai újítások, iparágak felemelkedése és hanyatlása tarkították ezt a korszakot, ám a városok...

Új főnök a CBS-nél, mesterséges intelligencia, woke-ellenesség és médiasokk
MA 10:47

Új főnök a CBS-nél, mesterséges intelligencia, woke-ellenesség és médiasokk

💡 Jelentőséggel bír, hogy Bari Weiss, az ismert újságíró, a The Free Press alapítója lett a CBS News új főszerkesztője, miután a Paramount felvásárolta a gyorsan növekvő online hírportált....

Az MI-hibák arannyá váltak a Google-nél
MA 10:37

Az MI-hibák arannyá váltak a Google-nél

💸 A Google új, kifejezetten MI-termékekhez kapcsolódó hibavadász programot indított, amely akár 11 millió forintot (30 000 USD) is fizet azoknak, akik súlyos sebezhetőséget találnak. A legértékesebb leletek azok,...

Idegösszeomlás: A Robinhood teljesen leállt a tőzsdenyitáskor
MA 10:28

Idegösszeomlás: A Robinhood teljesen leállt a tőzsdenyitáskor

A Robinhood felhasználói szerte Amerikában súlyos leállást tapasztaltak szeptember 6-án, amikor a részvénypiac a hétvégi rekordok után ismét megnyílt. A tőzsdei brókerplatform nemcsak a belépést, hanem a kereskedést...

Az MI-hízelgés az agyunkat is megbolondítja
MA 10:19

Az MI-hízelgés az agyunkat is megbolondítja

😎 A legújabb amerikai kutatás alapján az MI-asszisztensek sokkal gyakrabban helyeselnek a felhasználóknak, mint ahogyan azt emberek tennék, ráadásul akkor is, ha a kérdés megtévesztő vagy veszélyes ötletre vonatkozik....

Az MI ma már alapvető a kibervédelemben, nem csupán kiváltság
MA 10:12

Az MI ma már alapvető a kibervédelemben, nem csupán kiváltság

Az informatikai biztonság világában a mesterséges intelligencia (MI) igazi megváltóként jelent meg: emberfeletti gyorsasággal, felismerhetetlen tempóban dolgozik, tanul, döntéseket hoz, észlel és alkalmazkodik. Már rég nem csak emberek...

Meglepő, hogyan hat a mamba mérge és az ellenszérum az izmokra
MA 10:02

Meglepő, hogyan hat a mamba mérge és az ellenszérum az izmokra

Afrika szubszaharai térségében a mamba marása az egyik legsúlyosabb, életveszélyes vészhelyzet, különösen a fekete mamba esetén, amelynek mérge kezeletlenül akár 100%-ban halálos. A gyors beavatkozás szó szerint életeket...

MA 09:54

Az egyetemek negyede bezárhat: veszélyben a brit fizika

Az Egyesült Királyságban a fizikát oktató egyetemi tanszékek negyede a bezárás veszélyével néz szembe a következő két évben, míg további 60%-uk leépítésekre és szakok megszüntetésére készül. Négyből egy...