Kiderült, amit évtizedekig hittünk a csomókról, mégsem igaz

Kiderült, amit évtizedekig hittünk a csomókról, mégsem igaz
A csomók kibogozásának problémája már régóta bosszantja a matematikusokat. Most két kutató bizonyította be, hogy a megoldás sokkal bonyolultabb, mint azt valaha hitték.

Csomók természetrajza: egyszerű kérdés, bonyolult válasz

A 19. század végén Peter Guthrie Tait, a skót matematikus – akinek munkássága megalapozta a modern csomóelméletet – mérni szerette volna a csomók összegubancoltságát. Képzelj el egy zsineget, amelynek végeit összeragasztják. Két csomó akkor számít azonosnak, ha végtelenül hajlítgatva, tekergetve, de vágás nélkül átalakítható egyik a másikba. Csakhogy néha egy bonyolultnak tűnő csomó is lehet csak egy sima hurok, amit nehéz felismerni.

Tait ötlete a következő volt: tedd a csomót az asztalra, vágd el ott, ahol keresztezik egymást a szálak, cseréld meg a sorrendet, majd ragaszd vissza – ezt hívják keresztezési cserének. Ismételgesd ezt a műveletet, amíg a csomó egy egyszerű kör lesz, vagyis teljesen ‘kioldódik’. Az ehhez szükséges legkevesebb lépésszám a csomó kibogozási száma.

Lényeges hangsúlyozni, hogy két csomó, amelyek kibogozási száma eltérő, biztosan különböző. Ugyanakkor ez a szám több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Bár a kibogozási szám fontos mérőszám, sokszor szinte lehetetlen kiszámítani, és az sem világos, hogy mennyire tükrözi a csomó bonyolultságát.

Kibogozási számok összeadódnak – vagy mégsem?

Az 1930-as években a német matematikus, Hilmar Wendt felvetette, hogy amikor két csomót ‘összeadunk’ – vagyis egy hosszú zsinórból mindkét csomót megkötjük, majd a végeket összeragasztjuk –, az eredmény kibogozási száma egyszerűen a két eredeti csomó kibogozási számának összege kellene hogy legyen. Ez az ‘additivitási sejtés’ évtizedeken át irányította a kutatásokat.

Vegyünk egy példát: ha két csomó kibogozási száma 2 és 3, akkor az összekapcsolt csomót elvileg 5 keresztezési cserével lehetne kioldani, hiszen először az egyiket, majd a másikat kell ‘kibogozni’. De könnyen lehet, hogy egy ügyesebb megoldással kevesebb lépés is elegendő – ám a tudomány sokáig nem talált erre példát.

A matematikusok generációkon át próbálkoztak: vagy egy ellentmondást keresve, vagy az elmélet általános bizonyításával – mindhiába.

1985-ben ugyan sikerült belátni: ha mindkét csomónak 1 a kibogozási száma, az összegüké is 2 lesz. Ez reményt adott, hogy a világ ‘csomónkénti rendje’ valóban létezik, hiszen az egyszerűbb, ‘prím’ csomók kibogozási száma alapján minden további csomóé kiszámítható lenne.

Gépek, programok, füstölgő laptopok

A legújabb áttörésig azonban a matematikusok nem jutottak közelebb a nagy általános válaszhoz. Susan Hermiller és Stuart Brittenham tíz évvel ezelőtt elhatározták, hogy modern számítógépes eszközökkel fognak nekifutni a rejtélynek. A SnapPy nevű programmal, valamint különféle régi laptopokkal és szuperszámítógépekkel próbálták végigzongorázni több tízezer, majd mintegy hatvanezer különböző csomó összes lehetséges keresztezési cseréjét. Ez rengeteg adatot és komoly hőterhelést jelentett: előfordult, hogy egy gép füstölni kezdett, más bekormozódott, de a kutatók nem adták fel.

A ‘sneakernet’ becenevű hálózatukon – vagyis a gépeket gyalog, pendrive-okkal kötötték össze – hatalmas adatbázist építettek, amelyben minden eddig ismert csomó és az elméletileg számolt minimális kibogozási lépésszám szerepelt.

Egy idei pályamunka mesterséges intelligenciával kísérletezett ellenpéldák keresésével, de Brittenham és Hermiller úgy érezték, az alapos, kézzel karbantartott adathálózat jobb lesz a ‘szénakazalban tű keresésére’.


Lényeg a részletekben: kibogozás megszegve

A nagy áttörés idén tavasszal jött el: a kutatók azokat az összetett csomókat kezdték vizsgálni, ahol a lehetséges kibogozási szám felső és alsó becslése között nagy volt a szakadék. Érdekes példát kerestek, amikor egyik nap a program meglepő üzenetet küldött: ‘CONNECT SUM BROKEN’ – vagyis ‘Az összeg megszegve’. Először szoftverhibára gyanakodtak, majd újra lekötötték és kézzel végigpróbálták a keresztezéseket. Az eredmény helyes volt.

A csattanó: két darab (2,7) toruszcsomót (melyek kibogozási száma egyenként 3) összekapcsolva a létrejövő csomót nem hat, hanem csak öt lépéssel lehet kibogozni. Korábban mindenki azt feltételezte, hogy sosem lehet kevesebb, mint az összeadott kibogozási számok. Ezzel nem csak egy példát találtak, hanem végtelen sok hasonló ellenpéldát is azonosítottak.

Rend helyett káosz: a csomók teljesen kiszámíthatatlanok

Lényeges hangsúlyozni, hogy a felfedezés szerint a kibogozási szám nem viselkedik kiszámítható módon; egy ártalmatlannak látszó ‘csomóösszeg’ is kevesebb lépést igényelhet, mint a részek összege. Ez sok matematikus számára csalódás, hiszen így a világ nem egyszerűen ‘összekattintható’ prímcsomókból.

Ugyanakkor a mostani fordulat rengeteg új kutatási irányt nyit meg. Van, aki szerint így igazán izgalmas a terület, tele rejtélyekkel és váratlan kapcsolatokkal. Az is világossá vált, hogy a csomóelmélet ‘ősi’ kérdései még bőven rejtenek meglepetéseket.

Összességében elmondható, hogy néha a legegyszerűbbnek hitt fogalmak, mint a csomók kibogozása, a matematika legzavarbaejtőbb titkait is magukban hordozhatják.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Mit gondolsz, milyen érzés lehet, amikor egy matematikai elmélet kiderül, hogy nem működik úgy, ahogy mindenki hitte?
  • Szerinted érdemes-e ilyen hosszú évekig, akár évtizedekig kutatni egy bonyolult problémán?
  • Ha te lettél volna a kutató, mit csináltál volna, mikor a számítógép hibát jelzett?



Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
péntek 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

MA 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
MA 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

MA 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
MA 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
MA 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
MA 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
MA 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

MA 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...