
Patthelyzet a Mars-minták hazahozatalában
Fontos megjegyezni, hogy az úgynevezett Mars-minta Hazahozatal (Mars Sample Return) misszió 2022 óta gyakorlatilag leállt, miután kiderült, hogy a projekt várható költsége elérné a 2 900–4 000 milliárd forintot (8–11 milliárd dollár). Az Amerikai Egyesült Államok elnöke – jelenleg Trump – nyíltan a leállítás mellett foglal állást, de végleges döntés még nem született. Eközben a Perseverance rover már több, hermetikusan zárt fiolában összegyűjtötte a marsi köveket, ezek visszajuttatása azonban továbbra is bizonytalan.
A NASA megbízott vezetője, Sean Duffy többször is kitért az újságírói kérdések elől, legtöbbször a szűkös költségvetéssel, a technológiai kihívásokkal és a folyamatos újratervezéssel indokolva, miért nincs konkrét válasz arra, mikor és hogyan jutnak haza a minták. Ez annál is égetőbb kérdés, mert Kína bejelentette, hogy 2028-ra tervezi egy Mars-minta visszahozó expedíció indítását. Mindez alapján látszik, hogy az Egyesült Államok szorosan figyeli geopolitikai riválisát, és bár azt állítja, nem akar lemaradni, konkrét tervek helyett továbbra is csak a “vizsgálódunk” és a “minden opciót mérlegelünk” típusú válaszokat hallhatjuk.
Három lehetséges út a NASA előtt
Jelenleg három elképzelés körvonalazódik a NASA berkein belül. Az egyik lehetőség, hogy a mintahazaszállítás feladatát – akár 3–4 milliárd dolláros (1 100–1 400 milliárd forintos) költséggel – teljesen piaci szereplőkre bízzák, vagyis magáncégek fejlesztenék és bonyolítanák le a missziót, a NASA pedig szolgáltatóként venne részt benne. Korábban felmerült, hogy a meglévő űreszközök technológiáját használnák fel, de erről már letettek.
A második megoldás egy klasszikus innovációs verseny lenne, ahol a kormány pénzdíjat tűz ki: például 1 100 milliárd forintot (3 milliárd dollárt) annak az első vállalatnak, amely legalább 1 kg marsi követ és talajt juttat vissza a Földre, illetve 370 milliárd forintot (1 milliárd dollárt) a második csapatnak. Ilyen típusú, jelentős összegű versenyt eddig csak ritkán indított a NASA, ugyanakkor ez kiszámíthatóbb és gyorsabb eredményekhez vezethet.
A harmadik – jelenleg a legrizikósabb – alternatíva az, hogy a NASA teljesen elvet minden robotikus mintahazaszállítási kísérletet, mondván: inkább egy emberes Mars-utazásra összpontosítanak a 2030-as évek elejére. Ebben az esetben a minták visszajuttatása kizárólag akkor valósulna meg, ha később sikerül embert küldeni a Marsra.
Pénzügyi huzavona, bizonytalan jövő
A Fehér Ház és a Kongresszus jelenleg is komolyan fontolgatja, hogyan reformálná meg a NASA tudományos programjait. Ez érinti többek között a Perseverance marsjáró további pénzügyi támogatását is: a leállítás lehetősége már napirenden van. A jelenlegi politikai és pénzügyi viták miatt az is előfordulhat, hogy a Mars-minta Hazahozatal (Mars Sample Return) végleges sorsáról még hosszú ideig nem születik döntés.
Mindezek alapján megállapítható, hogy bár ígéretes jelek mutatkoznak a marsi élet keresésében, a minták földre juttatásának fő akadálya továbbra is a politika és a bürokrácia lesz – miközben Kína már a küszöbön áll, hogy átvegye a vezetést ebben a történelmi versenyben.